Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
hogy a három közigazgatási kirendeltség minden járásában működött ilyen kereskedés. A kelmék, selymek és textiláruk forgalmazásával foglalkozó egységek az összes kereskedés 6,1%-át tették ki Kárpátalján, amivel a negyedik legnépesebb kereskedelmi vállalkozási típusnak számítottak. Ezzel szemben nagyon egyenlőtlenül oszlott meg a közigazgatási kirendeltségek, valamint a járások, szolgabírói kirendeltségek közötti aránya. A ruhakereskedések 13%-a az ungi, 20%-a a beregi, 65%-a pedig a máramarosi közigazgatási kirendeltség területén működött. A mezőgazdasági életben hangsúlyos szerepe volt a termény- és állatkereskedés nek, mivel a kirendeltségek többségében nem volt elegendő takarmány az intenzív állattartáshoz. Egyes növényfajták termésátlaga itt messze alacsonyabbak volt, mint az Alföldön, a hegyvidéki területen pedig még a ráfordított költségek sem térültek meg a silány termésből. Ez befolyásolta az állatkereskedést is, ami kezdetleges szinten zajlott.37 Termény- és állatkereskedéssel a kereskedők 4,3%-a foglal kozott. Ez a fajta kereskedés is roppant aránytalanul oszlott meg Kárpátalja területén. Az összesen 137 terménykereskedésből 11 a beregi, 17 az ungi, míg 109 a mára marosi közigazgatási kirendeltségben bonyolította a terménycserét. Az állatkereskedés terén arányosabb volt az eloszlás. A 83 állatkereskedő vállalkozásból 29 az ungi, 15 a beregi és 42 a máramarosi közigazgatási kirendeltségben működött. 5. ábra. Az állat- és terménykereskedők száma a közigazgatási kirendeltségek járásaiban Műhely 336 37Gyurits Gyula: Jelentés az ungi közigazgatási kirendeltség területén a közigazgatás megszervezésé ről és működéséről 1939. év végéig. Hivatalos beszámoló. 25–33. p. A máramarosi közigazgatási kirendeltség vezetőjének iratai (továbbiakban KTÁL 127), op. 1., od. zb. 43., 25–33.
