Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
engedélyek felülvizsgálatának ideje alatt a kereskedők tovább folytathatják tevékenységüket, ő ezt beszüntette volna. De kevésnek tartotta a felülvizsgálatra szánt időt is, ami 1941. február 15-ig volt előirányozva. Kérte, hogy miközben az iparrevízió keretei között a magyar állam megerősíti a „keresztény ipar” alapjait Kárpátalján, ezzel párhuzamosan biztosítsa a keresztény iparosok utánpótlását is. Kritizálta a keresztény kereskedők letelepítésével kapcsolatos tervezet részleteit, amellyel kapcsolatban jogos aggályait így fejezte ki: „Kárpátalján kereskedelmi vagy ipari üzlet nyitására megbízhatóság, rátermettség és képzettség szempontjából alkalmas személy rendkívül ritka és az említett célra felhasználható tőke pedig ugyszólván nincs.” 25 Joggal merül fel a kérdés: honnan voltak naprakész értesülései Varga József miniszternek a kárpátaljai ipar és kereskedelem helyzetéről? Honnan szerezte az érveléséhez szükséges reális számadatokat? A válasz: a Kárpátalja ipari és kereskedelmi helyzetének feltérképezésére irányuló állapotfelmérés(ek)ből . Az iparigazolványok felülvizsgálatát szorgalmazó rendelettervezet előkészítésének fázisában, 1940. január 8-án Varga József átiratot intézett a miniszterelnökséghez, amelyben közölte, hogy 1939. október 5–24. között Kárpátalján (az 1939-ben visszacsatolt területen) statisztikai adatgyűjtést, állapotfelmérést végzett saját hatáskörben a terület ipari és kereskedelmi viszonyairól. Ennek eredményeit a felmérést végző Hídvégi Ervin miniszteri tanácsos október 28-ra összesítette. Ezt az összesítést küldte meg 1940. január 8-án Varga József a miniszterelnökségnek tájékoztatás, illetve állításainak alátámasztása végett.26 A felmérés számadatai az ipar revízió folyamatában általánosan elfogadott viszonyítási ponttá váltak. Azonban készült egy másik, jóval korábbi felmérés is Kárpátalja 1939-es kereskedelmi és ipari helyzetről. Ezt 1939 augusztusában készítette Sikorszky István iparügyi és Fülep Jenő György kereskedelmi szakelőadó.27 Míg az ún. Hídvégi-fel mérés eredményei hamar elterjedtek, viszonyítási mértékül szolgálva a kárpátaljai iparrevízióban, addig a Sikorszky-Fülep-féle felmérés feltehetőleg nem épült be az előkészítési folyamatba. Sőt, mindeddig információkkal sem rendelkeztünk a létezéséről, miközben az ipar és kereskedelem állapotának árnyalására a Hídvégi-felmérésnél sokkal pontosabb adatsorokat tartalmazott. Minisztériumi állapotfelmérések a Kárpátaljai Kormányzói Biztosság területén. Az állapotfelmérések funkciója az iparrevízióban 1939. augusztus elején Sikorszky István és Fülep Jenő György, a Kárpátaljai Kormányzói Biztossághoz Ungvárra kirendelt kereskedelmi és iparügyi szakelőadók a községek vezetői által közölt adatok alapján, járási bontásban szerkesztett Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? 329 25Uo. 44. 26A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miniszter 930/1940. számú átirata a miniszterelnöknek a kár pátaljai iparjogosítványok felülvizsgálata tárgyában. MNL OL K 28 104. tét. 1940-P-15190. 48. 27A továbbiakban: Sikorszky-Fülep állapotfelmérés/kimutatás.
