Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
kimutatást készítettek az ungi, beregi és máramarosi közigazgatási kirendeltségek ipari és kereskedelmi helyzetéről, a keresztények és zsidók arányának feltüntetésével. A részletes kimutatás minden járásra vonatkozóan közölte az egyes iparágak és kereskedési formák esetében a keresztények és zsidók pontos számát is. Az adatgyűjtést követő összesítés 1940. március 6-án készült el, tehát sokkal később, mint a Hídvégi-felmérés, amely már 1939. október végén Varga József miniszter kezében volt. Akár ez is oka lehetett annak, hogy a miniszter a Hídvégi-, nem pedig a Sikorszky-Fülep-féle felmérést vette a rendelettervezet véleményezésében viszonyítási mércének. Míg a Sikorszky-Fülep-féle kimutatás keletkezésének körülményeiről töredezett információkkal rendelkezünk, addig a Hídvégi-felmérés létrejötte és keletkezése jól árnyalható a levéltári iratok segítségével.28 Varga József miniszter megbí zásából bizottság29 érkezett Bereg és Ugocsa vármegyékbe és Kárpátaljára, a terület gazdasági kérdéseinek tanulmányozása céljából. A bizottság feladata kettős volt: egyrészt meg kellett vizsgálnia, okozott-e fennakadást a Felvidéken végrehajtott iparigazolvány-felülvizsgálat Ung vármegye valamint Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék áruellátásában; másrészt pedig tájékozódnia kellett Kárpátalja kereskedelmi és ipari helyzetéről az iparjogosítványok revíziója előtt.30 A Hídvégi-vezette bizottság fő- és alispánokkal, a közigazgatási kirendeltségek vezetőivel, valamint iparkamarai tagokkal, egy-két esetben községi vezetőkkel találkozott,31 s ezt köve tően készítette el jelentését igen rövid, mindössze négy nap leforgása alatt.32 A két felmérés számos ponton különbözik egymástól: Műhely 330 28A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára K 28. fondjának iratai között fennmaradt Hídvégi Ervin beszámoló jelentése az 1939. október 5–24. között végzett állapotfelmérésükről. MNL OL K 28 104. tét. 1940-P-15190. 59–80. 29A bizottság tagjai: Hidvégi Ervin, a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium titkára, Fülöp Kálmán segédtitkár, Nagy Imre, az Iparügyi Minisztérium osztálytanácsosa, valamint a kereskedelmi hivatal részéről Petőházi Sándor előadó. 30A Hídvégi-felmérésnek az 1939 márciusában visszacsatolt Kárpátalja területére vonatkozó részé vel foglalkozom a továbbiakban. MNL OL K 28 104. tét. 1940-P-15190. 59. 31Ezzel szemben a Sikorszky-Fülep-kimutatás csak és kimondottan a községi bírók, polgármesterek jelenéseire támaszkodott. 32Hídvégi Ervin több olyan szempontot is ajánl a beszámolójában, amelyeket az iparrevizió végre hajtásakor szem előtt kell tartani véleménye szerint. Ezek közül a legfontosabbak: minden zsidó iparengedélyét nem lehet megszüntetni, mert összeomlik a közellátás Kárpátalján; a tőkehiány, a lakosság nagyfokú szegénysége, valamint az üzlethelyiségek hiánya miatt nem sok remény van a keresztény kereskedők letelepítéséhez; javasolta, hogy minden kereskedő és iparos, aki engedélyét 1939. március előtt kapta, adjon be felülvizsgálati kérvényt; szorgalmazta az iparrevizió gyors lefolyását és a keresztény egzisztencia állami támogatását; javasolta, hogy mivel kevés a keresztény iparos és kereskedő, velük szemben enyhébb feltételeket kell támasztani; a fogyasztási szövetkezetekkel kapcsolatban megemlítette a Hangya elleni lakossági panaszokat, miszerint gyakran erő szakosan terjeszkedik, akár 30%-kal is drágábban forgalmazza az árut. MNL OL K 28 104. tét., 1940-P-15190., 70–80.
