Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
surat eltiltotta attól, hogy házi kápolnájába külső személyeket engedjen be a prédikációk meghallgatására.19 A felekezet azonban nem kényszerült folyamatos hátrálásra, sőt bizonyos településeken lehetősége nyílt templomai megújítására. Ráday Pál 1723 körül telepítette újra Harta községet, ahová szlovák és német ajkú evangélikusokat hívott. A közösség első templomát 1759-ben építette fel vályogból.20 Az acsai közösség a Prónay Gábor és Althann Mihály Károly váci püspök között 1746-ban kötött egyez ség eredményeként 1752. április 5-én nyert engedélyt kőtemplom építésére. Ennek mérete csak a réginek a fele lehetett (12 öl, csaknem 24 m). Valójában ennél másfélszer hosszabb imahely készült el.21 Alberti 1774-ben nyert kőtemplom épí tésére engedélyt a királynőtől.22 Egyháza (Dunaegyháza) község 1775-ben emelhe tett új templomot kőből.23 Cinkota részére egy esztendővel később érkezett temp lomépítési engedély.24 Domony 1777-ben kapott új templomot. 25 Ugyanezekben az években bővítették a tótgyörki imahelyet.26 Református egyház A legfontosabb Pest megyei református gyülekezetek már a 16. század utolsó harmadában megalakultak (például Vácott, Kecskeméten, Cegléden, Nagykőrösön és Foktőn).27 A 17. század közepén az egyházkerületi zsinatokon részt vevő lelkészek, azaz a gyülekezetek száma 78 volt.28 Ebből következik, hogy a legtöbb templomuk 1681 előtti múlttal rendelkező artikuláris helyen állt. Úgy tűnik, hogy templomaik elvétele a váci püspökség területén a Rákóczi-szabadságharc után kezdődött. Kolonich Zsigmond püspök 1716-ban űzte ki székvárosából a reformátusokat, akik a település határában Kisvác néven alapították meg községüket.29 A katolikus expanzió Althann Mihály Frigyes püspöki kinevezésével (1718) vett újabb lendületet. Tevékenysége idején Alsónémediben, Váchartyánban, Mogyoródon, Szadán, Szentmártonkátán, Veresegyházán és Üllőn is visszafoglalta a templomokat.30 E folyamat egyáltalán nem békésen zajlott. Veresegyházán a református tömeg egy alkalommal a miséző papra fejszével kívánta rátörni az ajtót.31 Szent már tonkátán A reformáció és magyarországi öröksége 32 19Mandata ... 126. 20EOL BEK Can. Vis. 1880, 1882. fol. 215r–v. 21Uo. fol. 2v. 22Uo. fol. 22v.; Mandata ... 192. 23EOL BEK Can. Vis. 1880, 1882. fol. 176v. 24Uo. fol. 139r. 25Uo. fol. 164v. 26Uo. fol. 205r. 27Szakály: i. m. 413. 28Uo. 521. 29Borovszky Samu (főszerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye . 1–2. kötet. Budapest, 1910–1911, 2. k. 501. 30Diós István (főszerk.): Magyar Katolikus Lexikon . I–XVI. kötet. Budapest, 1993–2013, 1. k. 201. 31Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, C 202. Veresegyházi plébánia iratai. Historia Domus, 1–2. f.; Horváth Lajos: Veresegyház története 1945-ig . Veresegyház, 1995, 254–255.
