Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
is zavargásra került sor a református lakosság soraiban. Egyrészt a katolikus harangozót lerángatták a harangtoronyból, másrészt 1719. január 25-én nem engedték misézni a nagykátai plébánost.32 Az egyházkerület Szeleczky Márton alispán engedélyével tartott gyűlést Dunapatajon 1725-ben.33 A megyét Bencsik Mátyás szolgabíró és Borstovich György esküdt képviselte, akik jelentésükben semmi rendkívüli eseményről nem tettek említést. A helytartótanács szigorúan megintette a törvényhatóságot, hogy engedélye nélkül tisztviselői jelenlétükkel törvényesítettek egy tanácskozást, amelyen 25 fő vett részt.34 (Utóbb a Carolina Resolutio engedélyezte az egyházkerületi gyűlések tartá sát.)35 Ebben az ellenséges légkörben 1729-ben mégis 48, 36 1733-ban pedig még min dig 45 gyülekezetet tartottak nyilván. A kimutatások egyébként pontatlannak bizonyultak, mivel az 1725. évi lista tartalmazta Szentmártonkáta és Veresegyháza gyülekezeteit, ahol a vallásgyakorlatot hivatalosan már korábban felszámolták. Az 1733. évi felsorolásban új közösségként Bugyi, Dabas és Gyón került elő.37 A katolikusok megpróbáltak további templomokat is visszafoglalni. Az ócsai templomot 1731 körül igyekeztek csellel megszerezni. Az akciót a harangszóval a szántóföldekről visszahívott lakosság akadályozta meg.38 A megpróbáltatások sora ezzel még nem ért véget. A váci püspök fogdájába vitték a reformátusokat Vác har -tyánról, akiket csupán készpénzért lehetett kiváltani.39 Gödöllőn Gras sal ko vich Antal elvette a reformátusok régi kőtemplomát, mert annak helyén kívánt építkezni, de ígérte, hogy újat építtet nekik. Állta is a szavát: 1744-ben megkezdődött az építkezés, a földesúr például követ, meszet, téglát, telket és 100 tallért adott hozzá. Grassalkovich halála után özvegye fel akarta számolni a szabad vallásgyakorlatot. Az intézkedést Pest megye leállította, mivel Gödöllő artikuláris hely volt.40 A kalocsai uradalmi ispán a foktői templomot is el akarta foglalni, végül 1756-ban a lelkész tartását engedélyezte.41 A következő érsek, Batthyány József az 1760-II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében 33 32Sohajda Ferenc: A szentmártonkátai tumultus. Egy esemény mikrotörténete. In: Dobrossy István (szerk.): Mikrotörténelem. Vívmányok és korlátok . Rendi társadalom – polgári társadalom. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai. Miskolc, 2003, 308–331., itt 309–310. 33Csúthy Zsigmond: Magyar protestáns egyház-történet. A szathmári békekötéstől a türelmi rendelet kiadásáig. 1712–1782. Debrecen, 1878, 117. 34Csáji Pál: A magyarországi református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos összeírása, 1725– 1729. Egyháztörténet , 1958. 34–75., itt 35–36. 35Tormássy János: A Dunamelléki Református Egyházkerület története a reformációtól kezdve a jelen század elejéig. Közli Fábián Mihály. Külön lenyomat a Sárospataki Füzetek XI. évi folyamából. Sárospatak, 1867, 109. 36Csáji: i. m. 43–46. 37Borosy – Kiss: i. m. 59–64. 38Csúthy: i. m. 113. 39Uo. 121–122. 40Ravasz: i. m. 72. 41Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára (a továbbiakban: DREL), A Dunamelléki Református Egyházkerület iratai A 1-a. (a továbbiakban: A 1-a) 2. k. 536., 649.
