Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
ugyanezen év májusában el is fogadta. Az 1939. IV. tc. A zsidók közéleti, gazdasági térfoglalásának korlátozásáról címet viselte. Az értelmiségi pályákon a zsidók arányát a korábbi 20%-ról 6%-ra csökkentette. A zsidóságot „faj”-ként aposztrofálta, zsidónak tekintve mindenkit, akinek egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó vallású volt. Korlátozta a választási jogosultsággal bíró zsidók körét, akadályozta a birtokképesség gyakorlását, a tőkével bírás lehetőségét, s a kedvezményezettek körét is szűkítette. Lényegében lehetővé tette a teljes vagyon-, állás- és jogfosztást ott és akkor, amikor azt a hatóságok jónak látták.15 A második zsidótörvény hatá sai a gazdaság és a társadalom minden szegmensében éreztették hatásukat. A második zsidótörvény legnagyobb hatású következménye azonban a nyomában országszerte megkezdődő iparrevízió és földbirtokrendezés volt. A visszacsatolt Kárpátalján az iparrevízió kezdetét az 1940. május 14-én megjelent, 3380/1940. M. E. számú rendelet jelentette.16 A rendelet alapján a kormányzói biztos 1941. március 31-ig az összes 8447 iparűzési engedélyt felülvizsgálta Kárpátalján.17 A rendelet végrehajtása előtt a jogosítvány-tulajdonosok közül 6655 fő volt zsidó (78,8%), keresztény 1792 (21,2%). A revízió során az izraelita tulajdonú ipar- és kereskedő-jogosítványok 29%-át (1590 fő) hagyták meg. Az arányok ezután így alakultak: a 2992 iparos és kereskedő közül 1590 (53,3%) volt zsidó, 1402 pedig keresztény (46,7%).18 A zsidó iparengedélyek visszavonása rendkívüli módon megnehezítette a lakosság ellátását, miközben zsidó iparosok és boltosok ezrei maradtak kenyérkereseti lehetőség nélkül.19 Annak érdekében, hogy az 1939-ben visszacsatolt Kárpátalja területén 1940-ben kezdődő iparrevízió folyamatát jobban megérthessük, tudnunk kell, hogy 1940-ig az első bécsi döntéssel visszacsatolt területeken milyen következményei is voltak az első zsidótörvényt követő iparrevíziónak.20 Az iparrevízió felvidéki tapasztalatainak óriási szerepe volt ugyanis a 3380/1940. M. E. számú rendelet megalkotási folyamatában. A visszacsatolt Felvidék járásaiban már 1939 februárjában tudatták az iparengedéllyel rendelkezőkkel, hogy az „ipart /kereskedést/ űzők Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? 327 15A második zsidótörvényt feldolgozó szakirodalmi munkák: Karsai László: A magyarországi zsi dótörvények és -rendeletek 1920–1944; A Holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Szerk.: Molnár Judit. Budapest, 2005, 140–163.; Randolph L. Braham: A népírtás politikája. A Holocaust Magyarországon. I. kötet. Budapest, 1997, 144–151.; Erényi Tibor: Zsidók és a politikai élet Magyarországon 1919–1944. In: Püski Levente – Timár Lajos – Valuch Tibor: Politika, gaz daság és társadalom a XX. századi magyar történelemben. II. Debrecen, 2000, 91.; Ungváry: i. m. 375–387.; Ladányi Andor: A második zsidótörvény. Századok , 2013. 1424–1459. 16Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918–1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok. Dunaszerdahely, 2001, 579. 17A kárpátaljai területen a kereskedelem és ipar nemzeti alapra helyezése . Kiadta a Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár, 1941. 3. p. 18Uo. 5–22. 19Ormos Mária: Egy magyar médiavezér, Kozma Miklós. – Pokoljárás a médiában és a politikában (1919–1941). II. kötet. Budapest, 2000, 768. 20Erről részletes leírás és elemzés a mai napig nem jelent meg.
