Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
Műhely 326 kirendeltség területén élt 1939 júliusában vagyis egyenlőtlenül oszlott meg a népesség.7 A lakosság 74%-a rutén, 8,6%-a magyar, 3,7%-a szlovák, 2,2%-a román, 1,4%-a német, 9,4%-a pedig egyéb (főleg jiddis és héber) anyanyelvű volt. A vallás szerinti megoszlás a következő volt: római katolikus 6%, görög katolikus 61,9%, református 2,2%, evangélikus 0,2%, görögkeleti 17,2%, izraelita 12,1%.8 A létrejövő polgári közigazgatásnak egy sor égető feladatot kellett megoldania a frissen visszacsatolt hegyvidéken. Elsősorban megszervezték a közigazgatást,9 majd a magyar jogrendszer fokozatos bevezetése következett, miközben a hely -hatósági tisztviselők kinevezései, átvilágításai is zajlottak.10 A három közigazgatási kirendeltség gazdasági helyzete sem volt valami rózsás. Hosszú ideje fékezte a szociális fejlődést az analfabetizmus, ami Kárpátalján közel négyszer olyan nagy volt, mint az első bécsi döntéssel visszatért felvidéki területeken. A foglalkoz tatottságot tekintve a népesség 78,2%-a őstermelő volt, és csak 16% tartozott a bányászat, az ipar és a kereskedelem körébe. Az erdőkben bővelkedő országrész népességének foglalkozási megoszlása tehát erősen eltérő volt az egyre jobban iparosodó felvidéki területektől.11 Ilyen „adottságokkal” a Kárpátaljai Kormányzói Biztosság gazda sági életének beindítása hamar, már a katonai közigazgatás alatt a figyelem középpontjába került a kedvezőtlen szociális viszonyok, főleg a hatalmas szegénység és nélkülözés miatt. A második zsidótörvény és az iparrevízió Kárpátalján A második zsidótörvény megszületésében kül- és belpolitikai okok egyaránt szerepet játszottak. Beterjesztésekor fontos érvként szolgált, hogy a Felvidék visszacsatolásával nőtt a zsidók száma az országban. Ugyanis az első bécsi döntés során visszakapott 12 400 km 2 határmenti sávon összesen 1 millió 100 ezer lakos élt, közülük mintegy 86% magyar. Viszont több városban is – Munkács, Ungvár, Kassa, Losonc, Léva – számottevő ortodox zsidó közösség élt.12 Mire a törvényt a parlament 1939-ben elfo gadta, Kárpátalja márciusi megszállásával az arányok tovább „romlottak”, hiszen a közel 700 ezer ottani lakosból többen voltak zsidók, mint magyarok.13 A törvényjavaslatot 1938. december 23-án Imrédy Béla miniszterelnök terjesztette be.14 1939 januárjában a magyar parlament megkezdte a tárgyalását, és 7 Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 1939 ... i. m. 312. 8 A m. kir. kormány 1939. évi működéséről... i.m. 79–80. 9 Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlege (továbbiakban: KTÁL) Az ungi közigaz gatási kirendeltség vezetőjének iratai (továbbiakban Fond 42), op. 1., od. zb. 89., 2–4. p. 10KTÁL Fond 42., op. 1., od. zb. 239., 12–16. 11A m. kir. kormány 1939. évi működéséről ... i. m. 80. 12K. Farkas Claudia: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon, 1920–1944 . Budapest, 2010, 160. 13Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1919–1944. Pécs–Budapest, 2012, 377. 14Katzburg Nathaniel: Zsidópolitika Magyarországon 1919–1943 . Budapest, 2002, 117.
