Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
Rákoskeresztúron 1756-ban karintiai evangélikusok telepedtek le, részükre a vallás szabad gyakorlatát helyezték kilátásba. Ez azt jelentette, hogy szabadon átjárhattak egy nyilvános vallásgyakorlattal rendelkező helyre, jelen esetben Cinkotára. A váci püspökség 1776-ban kényszerítette a községet a rákoscsabai plébános joghatósága alá, ami azt jelentette, hogy stóladíj fizetésére kötelezték a lakókat.10 A közösség egy része méltánytalannak érezte az eljárást, ezért elszökött, és Brassóban próbált szerencsét. Majd 1783-ban tizenegy család vissza kívánt térni Keresztúrra, de sem az uradalom, sem II. József nem engedélyezte részükre az ismételt letelepedést.11 Az evangélikus felekezet terjedése 1781 előtt számos akadályba ütközött. Kiskőrös az 1718. évi újratelepítést követően szabad vallásgyakorlattal rendelkezett.12 Pest megye 1728-ban a földdel tette egyenlővé a kiskőrösi templomot, az intézkedés ellen tiltakozók szószólói közül hármat halálra, másik hármat budai kényszermunkára ítéltek, de a végrehajtást felfüggesztették. Az imaház elpusztítását követően a helyi közösség a lelkész és tanító vezetése mellett maradt fenn.13 A kétharmad részben evangélikus Káva községben ugyancsak Pest megye szüntette be 1740-re a vallásgyakorlatot.14 Grassalkovich Antal katonai erővel elvette a csö möri templomot és iskolát Tüke nevű kapitánya segítségével, miután a lelkész és iskolamester meghalt az 1739. évi pestisjárványban.15 A zsidói evangélikusok egy kor feltehetőleg saját imaházzal rendelkeztek, szabad vallásgyakorlatuk azonban 1746-ra elenyészett.16 Mária Terézia 1749-ben betiltotta a nyilvános vallásgyakor latot Fót és Péteri községekben is.17 A bényei lelkészt 1762-ben eltiltották attól, hogy Péteri község evangélikusait látogassa, a jegyzői feladatokat is ellátó helybeli tanítót, Buth Kristófot pedig attól, hogy szentbeszédeket olvasson fel és temessen. Sőt szabálysértését oly súlyosnak tekintették, hogy minden hivatalától megfosztották.18 Mária Terézia szintén a fili ák látogatását tiltotta meg 1767-ben az irsai lelkésznek, és Dedinszky József földe-II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében 31 10Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Helytartótanácsi Levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács, C 76 Departamentum religionare Augustanae et Helveticae confessionis (a továbbiaban: C 76 Dep. reg. Aug. et Helv. conf.), Augustanae Confessionis, 1784. F. 91. p. 4. fol. 11r. 11U o. fol. 23r. 12Ravasz Boriska: A magyar állam és a protestantizmus Mária Terézia uralkodásának második felé ben. Budapest, 1935, 72. 13Uo. 72.; Borosy András – Kisfaludy Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye nemesi közgyűlési jegyző könyveinek regesztái, 1712–1740. IV. Budapest, 1993, 2847. regeszta; Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL PML), IV. 1-a. Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 15. k. 67. 14EOL PEK jkv. 1. k. 27. 15Uo. 16EOL Archivum Generale Ecclesiae (a továbbiakban: AGE) I. b. 2. 7. 1781–1782. fol. 1r. 17MNL PML IV. 1-d. Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: IV. 1-d.) No. 147/1783.; EOL AGE I. b. 2. 7. 1781–1782. fol. 3v. 18 Mandata ... 113.
