Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Gecsényi Lajos: Dokumentumok Habsburg Ottó és a Magyar Nemzeti Bizottmány kapcsolatához (1948-1950)
kell mondanom, hogy az eredmény nem volt túlságosan biztató, mivel, anélkül, hogy a kérdésre közvetlen választ adtak volna, két körülményt hangsúlyoztak igen erélyesen, melyek közül egyik sem látszik túlságosan biztatónak. Az egyik az volt, hogy azok a tapasztalatok, amelyeket az angol kormány a londoni exile-kormányokkal tett az elmúlt világháború folyamán, olyan kedvezőtlenek voltak, hogy nem látszik kívánatosnak egy ilyen rosszul bevált szisztéma megismétlése. A másik az volt, hogy az utóbbi időben mind jobban elégedetlenek a Nemzeti Bizott -mányok munkásságával. Egyes vonatkozásokban, mint Lengyelország és Jugoszlá -via, nem is tudtak létrehozni nemzeti tanácsokat; a létrejött nemzeti bizottságok pedig állandó krízisekkel küzdenek, ahelyett, hogy építő munkát folytatnának. Legújabban erős román krízis van, úgy Rădescu,116 mint Gafencu 117 le akarnak mondani, és ha nem fog igen erős amerikai befolyás érvényesülni, eme szándékukat végre is fogják hajtani. Mint Felséged a fentiekből is láthatja, a pillanat nem látszik túlságosan kedvezőnek egy olyan akció megindítására, mely az MNB-nek exile-kormányként való elismerését, habár csak egy későbbi időpontban is, célozná. Ehhez járul, hogy mint Felséged bizonyára értesülve van, a mi Végrehajtó Bizottságunk is krízisben leledzik, amiről persze az amerikaiak tudnak, és aminek nem nagyon örülnek. Degenfeld gróffal ma telefonon beszéltem, és kértem, jelentse Felségednek, hogy minden emberi számítás szerint sikerülni fog a krízist Felséged ideérkezéséig elodázni. Minthogy Varga Béla elnök be fogja várni Felségedet, és addigra Közi Horváth is visszaérkezik a Végrehajtó Bizottság au grande complet118 fogja fogadni Felségedet. Róberttel119 közöltem, hogy Felséged ez évben nem szándékozik Szent István napi nyilatkozatot adni. Fogadja Felséged legmélyebb hódolatom kifejezését. [aláírás nélkül] 114. Géppel írt másodlat. Műhely 308 116Nicolae Rădescu (1874–1953) román katonatiszt, politikus. 1944. december és 1945. március között miniszterelnök. A kommunista hatalomátvételt követően elmenekült az országból. Az Egyesült Államokban élt emigrációban, tevékenyen részt vett annak munkájában. 117Grigore Gafencu (1892–1957) román politikus, külügyminiszter (1938–1940), ezt követően rövid ideig moszkvai nagykövet. A világháború idején Svájcban élt, ahonnan 1947-ben az Egyesült Államokba költözött. Tevékenyen részt vett az emigráció, a Román Nemzeti Bizottság tevékenységében. 118Azaz az egész Végrehajtó Bizottság. 119Róbert Oszkár (1891–1983) újságíró, 1923-tól Ausztriában, majd az Egyesült Államokban élt. Különböző amerikai magyar lapok, így a Krónika munkatársa.
