Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
ra68 legalább annyira készültek, mint a március 15-ei, április 11-i ünnepségekre, vagy éppen Rákóczi Ferenc hamvainak esetleges Fiumén keresztül való hazaszállítására,69 a lakosság nagy része pedig sokáig a vértanú Batthyány Lajos unokáját, Batthyány Lajost tartotta az egyik legnépszerűbb kormányzójának.70 E szempont ból is fontos információkat nyújtanak a korabeli helyi sajtó tudósításai, amelyek azonban nemcsak az uralkodói családot vagy a magyar kormány egyes tagjait érintő fontosabb híreknek szenteltek figyelmet, de bizonyos időközönként a Mária Terézia-féle rendelkezésektől kezdve, a korábbi fiumei statútumok pontjain át a regnikoláris bizottságok jelentéseit is előszeretettel leközölték.71 A Fiume közjogi állására vonatkozó dokumentumok megjelentetése nyíltan kettős célt szolgált. Egyfelől a fiumei kiváltságok széleskörű ismertetését, másfelől a lakosság figyelmének felkeltését és a lokális öntudat erősítését a magyar kormány intézkedéseivel szemben. Fiume a magyar államhoz és a Monarchiához fűződő kapcsolata látszólag az első világháború alatt sem változott, jóllehet a felszín alatt a politikai életben egy éles cezúra és elitváltozás következett be, amely nem lehetett független a korábbi szövetséges Olaszország hadba lépésétől. A kivételes helyzetre és a speciális közbiztonsági szempontokra hivatkozva, már a háború elején számos olasz származású egyént az ország belső részeibe internáltak,72 a hadsereg zavartalan ellátása érdeké ben meghozott gazdasági, jogi és katonai intézkedések pedig a lakosság egészét egzisztenciájában érintették.73 Mindennek ismeretében szinte természetesnek tűnik, hogy az egykori Giovine Fiume irredenta társaság több tagja, így például Riccardo Gigante vagy a Baccich-testvérek már 1915-ben önkéntesként jelentkeztek az olasz hadseregbe.74 A viszontagságos háborús évek, majd az Osztrák–Magyar Monarchia hirtelen összeomlása és az ezzel járó kül- és belpolitikai veszélyek betetőzték azt a teljes mentális eltávolodási folyamatot, amelynek következtében az addig többé-kevésbé felszín alatt rejtőző szélsőséges politikai nézetek utat törhettek maguknak. Ennek Műhely 272 68DAR, JU 5, Eln. ir., 76.eln./1875. 69A városi képviselőtestület ülése. Egy elmaradt bejelentés. Magyar Tengerpart, 1904. december 11.; Rákóczi hazahozatala Fiumén át. A városi képviselőtestület ülése. Magyar Tengerpart, 1905. feb ruár 12. 70I due candidati. La Bilancia, 1901. szeptember 28.; L’elezione del deputato di Fiume al Parlamenti ungarico. La Bilancia , 1901. október 7.; Il XIII. Governatore di Fiume. La Difesa, 1899. április 16. 71Többek közt lásd: a La Difesa számai, valamint: Le deputazioni regnicolari nel la questione di Fiume negli anni 1868–1869 e 1883–1884. Pubblicato per cura del Municipio. Fiume, 1898. 72Végső István: Olasz áldozatok Halason? In: A Nagy háború írásban és képekben. http://nagyhaboru.blog.hu/2015/11/11/olasz_aldozatok_halason (Utolsó letöltés dátuma: 2017. szeptember 19.) 73Részletesebben lásd: Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége alatt (1914-–1915). Urbs, . Budapest, 2017. 145–167. 74Salvatore Samani: Dizionario biografico fiumano. Dolo-Venezia, 1975; Giovanni Stelli: Volontari e internati fiumani nella Grande Guerra: Autonomisti e Giovine Fiume. In: Atti e Memorie della Sicietá dalmata di storia patria. N. 4. 3. serie. Vol. XXXVII. Róma, 2015, 176.
