Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
eredménye a Fiumei Olasz Nemzeti Tanácsban és annak önrendelkezési kiáltványában öltött testet, amelyben Fiumének Olaszországhoz csatolását követelték,75 és magukat a „demokrácia anyja”, az Egyesült Államok védnöksége alá helyezték.76 Noha a Monarchia felbomlásával Fiume történelme új szakaszába lépett, a „magyar korszak” a későbbiekben is fontos viszonyítási pontként jött számításba. Az 1918–1920-as impériumváltások során a hatalom éppen aktuális letéteményesei az Osztrák–Magyar Monarchiát mint a „népek börtönét”, a magyar kormányzatot pedig antagonisztikus és despotikus rendszerként kárhoztatták,77 és magukat a hátrahagyott dohánykészletek, a kor elvárásainak megfelelően kiépített és felszerelt kikötő és gyárak, valamint minden más jellegű anyagi javak jogos örököseinek tekintették.78 Ez a trianoni Magyarországgal szemben is megnyilvánuló ellenséges hozzáállás alapvetően csak az 1920-as évek közepétől alakult át,79 jórészt Benito Mussolini balkáni politikájának köszönhetően. Ennek egyik fontos elemeként megkezdődött az olasz–magyar kapcsolatok újragondolása, szorosabbra fűzése, valamint a közös kapcsolódási pontok programszerű kiemelése és hangoztatása.80 * Összességében elmondható, hogy a kiegyezéssel és Fiumének a Magyar Király -sághoz való csatolásával megteremtődtek mindazon feltételek, amelyek a város társadalmi és politikai életének fejlődéséhez elengedhetetlennek bizonyultak. A korábbi jogi akadályok lebomlása, a tudatos beruházási programok, az infrastrukturális fejlesztések, a koncentrált állami támogatások és a Monarchia egészében lezajló modernizációs és polgárosodási folyamatok, jóllehet a korszakban eltérő módon és intenzivitással, de kétségtelenül ösztönzően hatottak e folyamatra. E megállapítást meggyőzően alátámasztják a kikötőváros forgalmi és népesedési rátái, igaz, a nagyarányú társadalmi átalakulásoknak ez alkalommal is megvoltak a nyertesei és vesztesei. Mindazonáltal a dualista rendszer alapdilemmái már a kezdetektől érezhették hatásukat. Így például a nemzetiségi érdekellentétek feloldatlansága (a nacionalizmus minden etnikumnál növekvő súlya mellett), vagy éppen a mind nagyobb befolyásra és felügyeletre törekvő központnak a perifériákra nehe-A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére 273 75Lásd pl.: Juhász Balázs: Trianon és az olasz diplomácia. Dokumentumok a békeszerződés előkészíté séről, 1919–1920. Budapest, 2018. (Trianon-dokumentumok és tanulmányok, 1.), 15–16., 28–33. 76I verbali del Consiglio Nazionale Italiano di Fiume e del Comitato Direttivo (1918–1920). Szerk. Danilo Massagrande. Roma, 2014, 13., 19., 48., 53. 77MNL OL, P 2256, No. 20., 1919. március 23., 1920. március 19. 78MNL OL, P 2256, No. 20., 1919. február 21., 1919. május 21., 1919. június 14., 1919. augusztus 12. 79A közeledés a fiumei napi sajtóban is jól tetten érhető. Pl. L’esposizione Internazionale d’Arte. La Vedetta d’Italia, 1927. július 20.; Il destino di Fiume. La Vedetta d’Italia , 1927. augusztus 12.; S. E. Mussolini e il conte Bethlen rispondono al saluto di Fiume. La Vedetta d’Italia , 1927. augusztus 17.; Lettere da Budapest. La Vedetta d’Italia , 1927. szeptember 11.; Fiume e l’Ungheria. La Vedetta d’Italia, 1927. szeptember 25. 80Ormos Mária: Mussolini. Budapest, 1987; Hornyák Árpád : Magyar–jugoszláv diplomáciai kapcso latok, 1918–1927. Novi Sad/Újvidék, 2004.
