Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére
Mindebből következik, hogy a kiegyezés(ek) megkötésével és a Provizórium elrendelésével egy merőben más, modernebb alapokra helyezett közigazgatási rendszer épült ki, amely Fiume változatlanul tisztázatlan közjogi helyzetéből adódóan egy sajátos garanciát is magában foglalt. Ezt elsősorban a város átmeneti közjogi viszonyai tettek szükségessé. A statútum 127. §-a kimondta, hogy a fennálló alapszabály kizárólag a Rappresentanza beleegyezésével alakítható át vagy módo sítható,48 és így nemcsak a horvát báni kormányzattal, de a magyar kormánnyal szemben is időtállónak bizonyult. A horvát, magyar és fiumei regnikoláris bizottság (1883–1884) azon elhatározása, mely a mindenkori kormányzatnak a Fiumé -ben is bevezetni kívánt törvények előtt a városi képviselő-testület véleményének kikérését javasolja (voto consultativo) , látszólag ugyancsak ezt a garanciát és a „nihil nobis, sine nobis ” elvét erősítette. 49 Amint az a kereskedelmi és iparkamarák vagy az egyetemek esetében is megállapítható, bizonyos szintű autonómiák engedélyezése még a magyar kormánytól sem állt távol. De a modernizáció és a gyorsabb, hatékonyabb állami adminisztráció és kormányzás egyre nagyobb fokú központosítást követelt meg. Az állam befolyásának kiterjesztését új, korszerűbb intézmények bevezetésével kívánta megvalósítani, amelyek azonban nem minden esetben feleltek meg a Fiumében alkalmazott közigazgatási modellnek, és számos alkalommal vagy a podestá , vagy az egész Rappresentanza egyes jogköreinek átvételére irányultak. Ezek közül a közigazgatási bizottság, majd az azt rövid időn belől felváltó kormányzói tanács létrehozása, illetve a közigazgatási bíróság, az esküdtszékek felállítására, a határrendőrség megszervezése, továbbá a rendőrség államosítására, valamint a magyar nyelv hivatalos nyelvként való bevezetésére tett kísérletek igényelnek kiemelt figyelmet.50 Az államnak a város önkormányzati jogkörei korlátozására irányuló törekvései értelemszerűen megosztották a helyi közéletet, ami mindenekelőtt a községi és az országgyűlési választásokon, valamint a sajtóorgánumok által biztosított fórumokon mutatkozott meg. Bár eltérő irányultságú, de mindenekelőtt az autonómia felfogása szerint összeálló csoportosulások már 1870-től akadtak, a Liberális Párt dominanciája 1897-ig megingathatatlannak bizonyult.51 Ez a hosszú, országosan is viszonylag stabilnak mondható időszak észrevehetően összefüggött Tisza A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére 269 48Statuto della cittá di Fiume e del suo distretto. Edizione ufficiale. Fiume, 1908. 49Ordasi Ágnes: Batthyány Tivadar és Fiume kapcsolata. Köztes-Európa. Társadalomtudományi Folyóirat, 2014. 2–3. sz. 13–23. 50Erre nézve: részletesebben lásd: Ordasi Ágnes: Modellváltások a fiumei kormányzóság feladat- és hatásköreinek meghatározásában. Centralizációs stratégiák Fiumében. Bevezető tanulmány az MNL Somogy Megyei Levéltára kiadásában megjelenő fiumei kormányzóság repertóriumához. Kézirat. 51Ordasi Ágnes: Pártviszonyok és az 1901-es országgyűlési képviselőválasztás Fiume városában. Köztes-Európa. Társadalomtudományi Folyóirat, 2014. 2–3. sz. 23–35.; Uő: A magyar kormány Fiume-politikája a XIX–XX. század fordulóján. In: Natio semper reformanda est. Tanulmányok a 70 éves Gergely András tiszteletére. Szerk. Anka László – Kovács Kálmán Árpád – Ligeti Dávid – Schwarczwölder Ádám. Budapest, 2016, 335–348.
