Levéltári Közlemények, 88. (2017)

Műhely - Ordasi Ágnes: A kiegyezés hatása Fiume társadalmi és politikai fejlődésére

Kálmán rendszerének csúcspontjával, és így a szó szerinti pártoskodás is csak viszonylag későn kezdődhetett meg. Helyette az országos trendeknek megfelelően és a belügyminisztérium nemzetiségi törekvésekkel szembeni elővigyázatosságá­nak köszönhetően, inkább csak kulturális és szabadidős jellegű egyesületek alakul­tak.52 Fiume esetében a belügyminiszter aggodalmaskodása mégsem nélkülözhe ­tett minden alapot, hiszen a Fiumei Olvasókör (Circolo Letterario), a zene- és szín ­műkedvelők egyesülete (Societá Filarmonico–Drammatica) és a Fiumei alpesi klub (Club alpino fiumano) gyakorlatilag mind az 1896 végén megszülető Autonóm Párt alma matere inek tekinthetőek. Kiemelendő, hogy az autonomisták jelentős része ekkor még elzárkózott a szeparatisztikus törekvések elől, és a város jövőjét továbbra is az Osztrák–Magyar Monarchián belül, a Magyar Királyság részeként képzelte el. Törekvésük központjában municipális autonómiájuk sértetlen megőr­zése állt, és a fiumei közmeggyőződés úgy tartotta, hogy fejlődésüket,53 valamint olasz kultúrájuk és nyelvük megőrzését kizárólag a magyar kormány és a fennálló rendszer szavatolhatja a horvát terjeszkedéssel szemben.54 Ez a jelenség természe ­tesen nem fogható fel fiumei sajátosságként, hiszen hasonló, jóllehet kisebb volu­menű mozgalmak az ország egész területén előfordultak. Így a volt szabad királyi városok közül például Debrecenben, vagy a jászkun, esetleg a szász kiváltságok fel­számolása, vagy éppen a főváros önkormányzati struktúrájának átszervezése során. Feltétlen említést érdemel, összevetve a már leírtakkal, hogy Fiume, mint láthattuk, alapjában véve sikerrel őrizte meg kiváltságait, szemben például a Hajdúkerülettel55 vagy a Hármaskerülettel. 56 Ennek megfelelően, a fiumei autonomisták mozgalma inkább rokonítható a Dalmáciában szerveződő hasonló kezdeményezésekkel, mintsem a Trento és a Venezia–Giulia területein fellángoló, egyértelműen Habsburg- és Monarchia-elle­nes áramlattal.57 Mindazonáltal a kikötőváros nem maradt mentes a külföldi hatá ­soktól, amelyek nyomán a századforduló még intenzívebb politikai változásokat eredményezett Fiumében: 1903-ban létrejött a Budapesten székelő szocialista párt Műhely 270 52Gyáni Gábor: Individualizálódás és civil társadalom – történeti megfontolások. In: Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása: 2003. július 16–18. Szerk. Kiss Bori. Budapest, 2003, 43– 49. 53Sullo stesso argomento. Il Giornale di Fiume, 1870. december 30. 54Nazionalitá. La Difesa, 1899. június 4. 55Irinyi Károly: A politikai közgondolkodás és mentalitás változatai Debrecenben. 1867–1918. Debrecen, 2002; Nyakas Miklós: Hajdú Vármegye megszervezése 1876–77-ben. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, 7. Debrecen, 1980. 5–18. http://hbml.archivportal.hu/data/files/144621814.pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2017. szeptember 20.) 56Pap József: Egy eltűnt autonómia nyomában, a Jászkun Kerület története. Aetas, 1998. 2–3. sz. http://www.aetas.hu/1998_2-3/98_2-3-15.htm (Utolsó letöltés dátuma: 2017. szeptember 19.) 57Giovanni Stelli: Storia di Fiume. Dalle origini ai giorni nostri. Pordenone, 2017. Vö. Dominique Kirchner Reill: Nationalists Who Feared the Nation: Adriatic Multi-Nationalism in Habsburg Dalmatia, Trieste and Venice. Stanford, 2012.

Next

/
Thumbnails
Contents