Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Csepregi Zoltán: A reformáció kezdetei II. Lajos Magyar Királyságában
Következő példám szintén Brandenburgi György papja, Mátyás gyulai plébános (csoda, hogy a 19. századi felekezeti történetírás még nem aknázta ki a maga számára). Az őrgróf titkárként vette maga mellé, majd 1518-ban ahhoz járult hozzá, hogy gyulai javadalmát elcserélje egy pécsi kanonoksággal.79 Mátyás 1526-ban esz tergomi stallumot szerez, s ugyanekkor Szepesváralja plébánosa lesz. Életútját kizárólag egyetemi karrierje segítségével lehet nyomon követni: Krakkóban szerez – eperjesi születésű diákként – előbb BA, majd MA fokozatot, ami kétségtelenné teszi, hogy itt egy és ugyanazon személyről van szó.80 Utolsó állomáshelyén, immár Kunsch Mátyás néven, 1531-ben keveredik lutheri eretnekség gyanújába, bűnlajstromát az Egyháztörténelmi emlékek ben is olvashatjuk. 81 Két őrgrófi titkár, Ferber és Kunsch (gazdájuk mindkettőjüket kiugró javadalmakkal, plébániákkal honorálja), György őrgróf távozása után azonban nagyon eltérő pályát fut be. Ferber politikait, Kunsch pedig egyházit, és talán eszmeileg is szembekerülnek egymással: Ferber a városokat megrendszabályozó, reformellenes Katzianer ágense lesz, Kunsch pedig reformpárti városi plébános. Tanulmányom legizgalmasabb története és szövege azonban a lista utolsó tagjához, Georg Stoltzhoz kapcsolódik. 1526 őszén Gosztonyi János erdélyi püspök eretneknyomozást rendelt el Brandenburgi György tiszttartója, Georg Stoltz vajdahunyadi várnagy ellen.82 Stoltz felső-sziléziai nemes volt, aranysarkantyús lovag, az őrgróf jägerndorfi udvarának tagja, és 1526 tavaszán vállalta el a hunyadi várnagyságot.83 1526. szeptember 24-én a gyulafehérvári püspök felszólította egyházmegyéjének három plébánosát, hogy kezdjenek vizsgálatot az újonnan érkezett vajdahunyadi várnagy „lutheránus” tévelygéseiről. Gosztonyi János tizenkét kérdést sorolt fel az ügyben eljárók számára. A három plébános október 13-án tette meg részletes jelentését a püspöknek az eretnek Stoltz életmódjáról, erkölcseiről és nézeteiről.84 A várnagyot jól ismerő klerikusok (köztük a hunyadi plébános és a hunyadvári káplán) hallották, miszerint Stoltz Antikrisztusnak nevezte a pápát, tagadta, hogy az áldozópapok képesek Krisztus testévé változtatni az oltáriszentséget, és hirdette a papok nősülését. Továbbá szóban és tettleg törte meg a böjtöt, együtt evett húst A reformáció kezdetei II. Lajos Magyar Királyságában 21 79MNL OL DL 38025, közli: Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313–1800) . Budapest, 1938, 67–68. (Nr. 96). Ez az oklevél azt rögzíti, hogy 1518-ban Vinográdi Máté pécsi kanonok és Mátyás gyulai plébános javadalmaikat az őrgróf hozzájárulásával kölcsönösen elcserélték. 80Krakkói beiratkozása: „Mathias Berenhardi de Epperies” 1501 I; BA: 1503; második beiratkozása: 1521; MA: 1523. Kunsch 1506-ban nagysárosi pap, 1508-tól 1518-ig gyulai plébános, 1518-tól pécsi őrkanonok, 1523-tól esztergomi káplán, majd 1526-ban ugyanitt kanonok, 1526 és 1531 között szepesváraljai plébános. Már 1511-1514-ben titkárként működik az őrgróf mellett, ebben a minőségében van jelen Solymos 1514-es ostrománál. 81Egyháztörténelmi emlékek... 2. kötet,140–150.; tematikus csoportosítása: Csepregi: A reformáció nyelve... 451–454. Vö. Zoványi: i. m. 93. 82Zoványi: i. m. 83–84.; Klier: i. m. 272.; Keul: i. m. 53. 83Kötelezvénye: Oderberg (Bohumín CZ), 1526. 05. 23. MNL OL DL 38093, közli: Iosif Pataki: Domeniul Hunedoara la �nceputul secolului al XVI-lea: Studiu şi documente. Bucuresti, 1973 /Biblioteca istorică 39./, 185–187. (Nr. 53). 84Egyháztörténelmi emlékek... 1. kötet, 283–288. (Nr. 276–277).
