Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Makó Imre: Az első világháborús veszteségkutatás forrásai a területi levéltárakban
testet, esetenként az elhalálozás (eltűnés) helyét és idejét, továbbá az igazoló okirat általános megnevezését tartalmazzák.26 A nevek felvésésére a felgyorsult történel mi események miatt már nem kerülhetett sor. Az összeírás azonban – erősen hiányos volta mellett is – sok új, a további kutatáshoz kiindulásul szolgáló információval szolgál. Befejezés A katonai igazgatás – a társadalmi elvárásnak is igyekezvén eleget tenni – a világháború folyamán nagy súlyt helyezett a veszteségek nyilvántartására. A Monarchia haderejének egészére kiterjedően, a csapatok harctéri veszteségeiről beérkező adatokat központilag feldolgozva, a bécsi közös hadügyminisztérium (K. u. k. Kriegsministerium) folyamatosan közreadta az elesettek, meghaltak, megsebesül tek és hadifogságba esettek jegyzékét.27 Bár az összeállított veszteségkimutatások – elsősorban a harcok intenzitásától függően – többé-kevésbé hiányosak maradtak és sok pontatlanságot tartalmaztak, a háborút követően mégis ezek a hivatalos nyilvántartások szolgálhattak alapul a Monarchia, illetve Magyarország veszteségének a megállapításához. E lajstromok érthetően nem adhattak számot a fogyatékba kerültek, a sebesültként, eltűntként vagy hadifogolyként feltüntetett személyek további sorsáról, e téren a háborús tapasztalatokon alapuló becslésekre kellett hagyatkozni. Nem regisztrálhatták a háborús eredetű betegségükben később elhaltakat sem. Az ország mai területére az 1920. évi népszámlálás alapján megállapított háborús veszteség is legfeljebb az arányok érzékeltetésére alkalmas, abszolút számaiban már lényegesen alábecsült képet mutat. A valóságot leginkább megközelítő adatokat, a rendelkezésre álló sokrétű forrásanyag felhasználásával, megítélésünk szerint először az egyes helységek szintjén lehet meghatározni. Az ilyen adatbázisok azután elvezethetnek az összveszteség megállapítására szolgáló statisztikai módszerek, kombinatív számítások finomításához is. A legkevesebb, hogy hozzájárulnak a szűkebb lakóhely múltjának alaposabb megismeréséhez, a gazdasági, társadalmi folyamatok jobb megértéséhez. Kegyeleti célt is szolgálnak, amikor a feledéstől mentik meg azok nevét, akik tudatos kötelességvállalásból vagy csupán a parancsnak engedelmeskedve, hazájukért egykor az életüket áldozták. Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 204 26MNL CSML HF, Hódmezővásárhely város polgármesterének, 1930-tól Polgármesteri Hi va ta lá -nak iratai, V. (főjegyzői) ügyosztály iratai (a továbbiakban: IV. B. 1406f), 316/1943. kat. üo. 27„Veszteség lajstrom” ( Verlustliste ). A nyomtatásban megjelent füzetek szoros ábécében haladva elöl a tiszti, majd a legénységi állomány veszteségi adatait közlik. – „Hírek a sebesültek és betegekről” (Nachrichten über Verwundete und Kranke ). E füzeteket a kórházak jelentéseit feldolgozó bécsi Központi Tudósító Iroda adta közre a háború elejétől.
