Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Makó Imre: Az első világháborús veszteségkutatás forrásai a területi levéltárakban
kapcsolatban a háborús veszteségek kérdését is rendezni kívánta, és rendelkezésre bocsátotta a feldolgozási költségeket – az 1920-as évek derekára a törvényhatósá -gok szintjére lemenően feldolgoztatta a trianoni ország veszteségi adatait. A felmérés sajnos nem tekinthető teljesnek. A házi-gyűjtőíveken az adatok felvétele házanként, illetve lakásonként történt, és így kimaradtak azok, akiknek bejelentésre kötelezett hozzátartozói nem voltak, vagy a felvétel idején (1920. december 30.) már nem tartózkodtak a trianoni országterületen. Feltételezhető az is, hogy a nagyobb terjedelmű gyűjtőív minden részét, már az ellenőrzés lehetőségének hiánya miatt is, nem töltötték ki olyan gondosan, mint az egyéni számlálólapokat.20 A népszámlálásokat gyakorlatilag ekkor is a közigazgatási hatóságok végezték el. Iratanyagukban maradhattak fenn ilyen gyűjtőívek. Hősök ligetének (kertjének) létesítése A kormányzó 1928-ban, a gyönki (Tolna megye) hősök emlékszobrának leleplezésekor fölvetette annak gondolatát, hogy az ország községeiben a hozzátartozók ültessenek emlékfát minden egyes hősi halott emlékére. A kormányzói kabinetiroda a további intézkedéssel a törvényhatóságok főispánjait bízta meg. A szükséges területet a községek ingyenesen rendre át is engedték, hirdetményt bocsátották ki és összeírták a jelentkezőket, akiknek a száma általában elenyésző volt a nagyszámú hősi halotthoz képest.21 1932-ben a honvédelmi miniszter rendelte el, hogy a közép- és szakiskolai tanulók egy alkalmas napon a temetőben vagy más, előzetesen megállapított helyen ültessenek el megfelelő számú díszfacsemetét, hogy ezeket a hozzátartozók azután elláthassák fából faragott kis táblával, rajta a helységből származó, idegen földben nyugvó egy-egy elesett hős nevével. Minden fa tehát jelképes sír, a hősök ligete pedig jelképes temető lett volna. Az egyes katonai parancsnokságok ezúttal is a közigazgatási hatóságokat keresték meg, hogy állapítsák meg és közöljék a szóba jöhető hősök nevét, lakását, ezredét, valamint elhalálozási és eltemetési helyüket.22 A háborúból haza nem tértek 1930. évi összeírása A katonai halálesetekre vonatkozó adatok központi feldolgozása már a befejezéséhez közeledett, amikor a belügyminiszter – tekintettel a még nagy számban anyakönyvezetlen, különösen orosz hadifogságban bekövetkezett elhalálozásra – 1929-ben elrendelte a világháborúból vissza nem tértek összeírását. A jegyzéken szere-Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 202 20Magyar Statisztikai Szemle , 1927. 7. sz. 623., 629. 21Hódmezővásárhelyen erre csak 1931-ben került sor. A többszöri felhívásra alig 160-an jelentkez tek, összesen 178 emlékfára. A fennmaradt összeírás a jelentkezők nevét, lakását és a megnevezett elhalthoz fűződő rokoni kapcsolatot rögzítette. A Hősök kertje itt végül nem valósult meg, miképp a következő kezdeményezés sem. MNL CSML HF IV. B. 1405b. II. 7222/1928. 22Uo. 63.185/1932. H. M. sz. rendelet (Az ügy aktájában.)
