Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Bariczné Fenyő Noémi: A Schwan-Bovier család nyomában - ötletek kezdő genealógusoknak
Egy idő után érdemesnek tartottam előfizetni, utólag pedig azt tudom mondani, hogy megérte. Adatbázisuk óriási, és akkor sincs nagy gond, ha más családfákkal éppen nincs egyezés, mert bizonyos számú anyakönyv is a kutatók rendelkezésére áll. A fizetős funkció arra is feljogosít, hogy levelezzünk más családfák működtetőivel. A myheritage egyébként lehetővé teszi a hagyományos születési-házassági-halá lozási adatok mellett például fényképek, végzettség, idézetek, különféle elérhetőségek megadását. Többféle elrendezésben szemlélhetjük a diagramokat, térképet is készíthetünk, illetve statisztikai adatokat is láthatunk a munkánkról. Egy dolog miatt azonban elégedetlen voltam a programmal: rengeteg extrát kínálnak ugyan, de a feltöltött fényképek egy idő után (volt, hogy pár nap, máskor hetek alatt) rendszeresen törlődtek, és ha az ember több száz képpel dolgozik, akkor ez igen kellemetlen tud lenni. A hiba egyébként azért is érthetetlen, mert a program mindig készít biztonsági másolatot, amit feltölt a weboldalra. Német kiadványok Harmad-unokatestvérem, Heffner Hedvig hívta fel a figyelmem arra, hogy a dunai svábok leszármazottai már foglalkoztak anyakönyveik számbavételével. Minden délvidéki sváb településről készült egy kiadvány a múlt század utolsó éveiben, az én esetemben ugyebár Brestowatz7 és Filipowa 8 volt jelentős. Ő is használta ezeket, a Schwan-családfát is elkezdte már kutatni, és nagyon sok hasznos ötletet adott, ám ezek közül a legfontosabbak ezek a bizonyos könyvek voltak. A levéltárak anyagával ellentétben, ezek más séma alapján vannak rendszerezve: nem évenként és anyakönyvenként, hanem személyenként. Ez nagymértékben megkönnyítette az átláthatóságot: láttam az illető születési, házassági, halálozási adatait, gyermekeinek és szüleinek nevét. Továbbá nem csak 1826-tól szerepeltek benne az adatok, hanem ameddig vissza tudták vezetni, általában a betelepülésig. A második világháború végéig dolgozták fel őket, hiszen ekkor kellett a németeknek elköltözniük. Minden kötetet másvalaki szerkesztett, többféle névmutatókat tartalmaznak, a brestowatziban például rendszerezik azt is, hogy mely család honnan települt be. A köteteket igen nehéz fellelni, az internet sem volt ebben segítségemre. Véleményem szerint inkább Németországban lehetnek belőlük példányok, de kereskedelmi forgalomban már nem lehet elérni őket. Pedig a családfakutatóknak ez a segítség felbecsülhetetlen, megérné digitalizálni és szabadon felhasználhatóvá tenni a köteteket az interneten, hiszen nagyon rövid idő alatt óriási haladást lehet A Schwan-Bovier család nyomában – ötletek kezdő genealógusoknak 183 7 Stephan Werni: Ortssippenbuch Brestowatz in der Batschka . Heimatausschuss Batsch-Brestowatz. Stein bei Pforzheim, 1986. 8 Johann Pertschi: Ortschippenbuch Filipowa in der Batschka . Ortsgemeinschaft der Filipowaer. Winnenden – Leutenbach, 1989.
