Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Levéltári kutatások - módszertan és gyakorlat - Bariczné Fenyő Noémi: A Schwan-Bovier család nyomában - ötletek kezdő genealógusoknak
elérni velük. A filipowait megtaláltam ilyen formában,9 ám a többit is érdemes lenne. Internetes adatbázisok Ezen oldalakra inkább kutatásom végén találtam rá, noha kezdettől igyekeztem keresni őket. Ami állítólag világszinten a legnagyobb, a www.familysearch.com számomra nem hozott sikert, maximum olyan adatokat sikerült találnom, amelyeket már régóta tudtam. Inkább az Amerikai Egyesült Államok lakosai szerepelnek benne, hiszen mormonok készítik az oldalt. Ugyanez volt a probléma a www.accessgenealogy.com weboldallal is. Volt viszont egy oldal, amin megdöbbentően részletes és viszonylag naprakész adatokat találtam, kifejezetten a dunai svábokról: még édesanyám születése is szerepelt rajta, bár az oldal elkészültekor még élők keresztnevét a személyiségi jogok védelme miatt eltakarták egy egyszerű Living felirattal. Ez az oldal a www.rootsweb.ancestry.com. Minden eddig listázott eszközöm közül ennek a legegyszerűbb a kezelése: mutatja a születési, házassági, halálozási helyet és időt, a szülőket, a házastársakat, a gyermekeket, a személyekre pedig rá lehet kattintani, így tulajdonképpen mindenkinek van egy saját oldala, ahol az ő adatai, közeli rokonai szerepelnek. Oral history és fényképgyűjtés Egy családfakutatásnál véleményem szerint elengedhetetlen, hogy a még élő rokonok felelevenítsék emlékeiket, hiszen megélték az eseményeket, így többnyire hiteles (bár esetenként szubjektív) képet kaphatunk őseinkről. Nekem ebben nagyapám korosztálya volt segítségemre, leginkább nővére, Bischof Antalné Schwan Katalin. 1932-ben született, tehát még emlékszik az érsekhartai évekre, a világháborúra és az azt követő időkre. Memóriája hibátlan, napra pontos adatokat mondott, és elmesélte, milyen emberként emlékszik nagyszüleire, milyen volt az akkori divat, mik voltak a szokások, ki mivel foglalkozott. Nagy segítséget kaptam az ő unokatestvéreitől is, Werni Annától és Katalintól, illetve Kühn Erzsébettől. A szóbeli elbeszéléseken kívül rengeteg fényképpel gazdagodtam, hiszen minden személyről igyekeztem fotót tenni a családfába. A legrégebbiek 1910 körül készültek, de nagyon érdekes az 1931-es duplaesküvőn készült csoportkép is, melyen dédszüleim és dédapám húga házasodott, és amely nyomtatásban is megjelent.10 Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 184 9 http://filipowa.at/ortssippenbuch.html (Utolsó letöltés dátuma: 2017. 04. 10.) 10Monika Ambach (Hg.): Blickpunkt – Fotografieren wir uns! Budapest, 2016, 67.
