Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Kiss András: „Nem hisszük, hogy a lakótelepi dolgozók csak sör, vagy egyéb ital fogyasztásában találnák meg szórakozásukat”. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a Csepel Autógyárban
A vállalat alapítását követően a munkások egyre nagyobb számban jártak szórakozni a Kéktóra, a gyár ezért igyekezett intézményesen megszervezni a szórakoztatás feltételeit. Az autógyárhoz tartozó terület rendbetételét társadalmi munkában, szabadidejüket felhasználva végezték el a munkások.36 A gyár 1954-ig 700 ezer forintot költött a környezet rendbetételére. „Hetijegyért megyek – jelszóval a férfiak is levonulnak, persze nem csak a HÉV-állomásra,37 hanem a Kéktó büféjéhez is, egy pohár sörre” 38 – fogalmazott egy évvel később a munkások és a helyi lakosok vasárnap délelőtti programjáról az üzemi újság. A program délutánonként a következőképpen folytatódott: „Négy órakor a Kék Tón áll a nagyüzem. Előbb csak a gye rekek jönnek le szaladgálni, majd mind több felnőtt is megjelenik. Fürdőruha- és short-kiállítás. Vidám zsibongással hűtik magukat az emberek a kékesen csillogó vízben. A kényelmesebb emberek azonban már újra szomjasak. Szerencsére nem kell messze menni, elég néhány lépcsőfokon felsétálni, és már a gesztenyefák árnyékában le is lehet ülni.” 39 Ekkor kártyapaklik, rexasztal és sakktábla állt a munkások ren delkezésére. Általános volt, hogy az esték közeledtével a családok helyét a fiatalok vették át: „Az állomás és a Kék Tó közti réten egész korzó alakul ki. Itt sétálgatnak a hetedikes, nyolcadikos nagylányok; piruló arcok, bátortalan, rövidnadrágos udvarlók mutatják, hogy itt ébredezni kezd a szerelem...”40 Fontos kiemelni, hogy a Szi get szent miklós területén elhelyezkedő Kéktó nemcsak a munkások – akik nagy számban az új lakótelepen laktak – pihenésének a helyszínéül szolgált. Azok a helyi lakosok, akik nem az Autógyárban, hanem a termelőszövetkezetben vállaltak munkát és paraszti gyökerekkel rendelkeztek, szintén itt találták meg szórakozásukat. A források szerint a Csepel-sziget számos településéről, Tökölről, Makádról és Taksonyból is jártak ide szórakozni. Művelődési ház és más szórakozási lehetőségek híján a Csepel Autógyár számára adódott az alkalom, hogy az 1950-es évek közepén a szigetszentmiklósi Kéktót a szabadidő színterévé alakítsa. A vállalat szociális- és művelődési elképzelésébe ekkor még beleillett a terület fejlesztése. Hozzá kell tenni, erre valós igény is jelentkezett a lakótelepen élők részéről is, hiszen Csepel – tényleges közelsége ellenére – többeknek távolinak tűnt. A terület ekkor már zárt helyiséggel is rendelkezett, melyet 1954-ben közel 200 fő befogadására tettek alkalmassá.41 Az élőzenés prog ramok szombaton és vasárnap rendszeressé váltak, hétfőtől péntekig a környékbeliek esténként vették igénybe a tavat. A Fényszóró tudósításai szerint Szigetszent -Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 146 36Fényszóró, 1954. szeptember 15. 37A Csepel Autógyár központi telephelyét, Szigetszentmiklós-Gyártelepet és a Csepel-sziget számos települését a Budapest-Közvágóhídtól induló HÉV-vel lehetett elérni. 38Fényszóró, 1954. július 28. Egy üveg sör a helyszínen 6 forintba került, az italboltban viszont 3 forint 50 fillérért lehetett megvásárolni. 39Uo. 40Uo. 41MNL PML Szigetszentmiklósi Községi Tanács iratai (a továbbiakban: XXIII-833-b), VB-ülés jegyzőkönyve, 1956. január 5.
