Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Kiss András: „Nem hisszük, hogy a lakótelepi dolgozók csak sör, vagy egyéb ital fogyasztásában találnák meg szórakozásukat”. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a Csepel Autógyárban
a vállalatnak akkor is ki kellett fizetni, ha termelés egyáltalán nem volt. Ez a szám 1952. júniusban már 26 ezer óra volt, amely rendkívülinek mondaható.23 A munkások szabadidejüket a vállalati sportszakosztályok programjain is eltölthették. Az 1950-es évek Munkára, Harcra Kész! mozgalmát leszámítva, talán ez volt az a terület, amely kevésbé volt politikával telítve. Előfordult azonban olyan eset is, amikor a sportolóknak a sportszemináriumot az edzésen tartották meg. A vállalat az alapításától kezdve különböző sportszakosztályokat (labdarúgó, röplabda, kézilabda, asztalitenisz, motor, úszó stb.) hívott életre, melyek a munkások munkaidőn kívüli időtöltését szolgálták.24 A szakosztályokon kívül számos szak kör (pl. sakk, fotó) állt rendelkezésre, melyekhez a munkások csatlakozhattak. A sportélet, a szórakozás és a pihenés különböző formái nem mást szolgáltak, mint a munkások megnyerését a szocializmus eszméinek.25 Az 1950-es évek „kultúrbri gádjanak” tevékenysége végletekig túlpolitizált volt, ez csak az évtized végére enyhült. A brigádok 1950. októberi versenyfelhívásának programjában például hetente kétszeri, csasztuskával egybekötött műsor, pártnap, szakszervezeti nap és falujáró műsor szerepelt. A dolgozók szabadidejének kontrollját szolgálta a hatalom által elvárt különböző társadalmi munkák és kommunista szombatok szervezése, amelyek elvben önkéntes alapúak voltak.26 Ha a vállalat felhívást intézett a munkásokhoz, akkor a feladat elvégzéséhez illendő volt bizonyos számú munkást „kiállítani”. Az amúgy ingyen elvégzett munkát a vállalatok éves beszámolóikban forintosítva is közölték, feltüntetve a ráfordított időt és anyagmennyiséget. Az autógyári munkások jelentős mennyiségű társadalmi munkát végeztek, munkájuk kvázi szabadidős tevékenységként értelmezhető, miközben szabadidejüket feláldozva a vállalat érdekében dolgoztak. A kommunista szombatokra B. T. úgy emlékezett vissza, hogy munkájukat az állam javára végezték. Elmondásában úgy ábrázolta a társadalmi munkát, mint ami mentalitásának szerves része volt: „Nem éreztük kényszernek, az első időkben biztosan nem. Mentünk szívvel-lélekkel, jókat hülyéskedtünk közben, Munkavégzés és szabadidő-kultúra a Csepel Autógyárban 143 23Kiss: A Csepel Autógyár a tervgazdaság rendszerében (1948–1953)... 227., 283. A magyar munkás okat egy jóval későbbi, Dobray György által 1970-ben készített dokumentumfilm úgy mutatja be, mint akik szabadidejükben, munkahelyükön pihennek. Ebben a munkások őszintén beszélnek a munkaidő betartásáról, a munkához fűződő érdekeltségi rendszerről és arról, hogy valóban munkával töltik-e az időt. https://www.youtube.com/watch?v=2mOlNcaEzpI (Utolsó letöltés időpontja: 2017. szeptember 16.). 24MNL PML XXXV. 11. (5. doboz), 1/3. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Ráckevei Járási Bizottsága és alapszervezetei iratai (1948–1956). 1950. szeptember 1. 251950. szeptemberben megalakult az autógyár zenekara is. 26A társadalmi munka fogalma napjainkra jelentősen átalakult és az önkéntességgel definiálható, tartalma azonban változatlan: önként, szabad elhatározásból, nem kötelező jelleggel végzett munka. Bővebben: Fényes Hajnalka–Kiss Gabriella: Az önkéntesség szociológiája. http://campuslet.unideb.hu/dokumentumok/tanulmanyok1/Munka/Onkentes_munkarol/Fenye sH_KissG_Az_onkentesseg_szociologiaja_KEK.pdf (Utolsó letöltés időpontja: 2017. szeptember 19.).
