Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Anka László: Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz
A századforduló éveiben Apponyi a birtokai jelentős részét felparcelláztatta, így tudott gondjaitól megszabadulni: „...anyagi ügyeimben is a sikerült parcellázás folytán (a melynek több mint fele már befejeztetett) a kibontakozás felé haladok.”34 Egy 1905 elején keletkezett levél arról tájékoztat, hogy 1898 októberében a kölcsönkapott 36 ezer forint után először, vagy mindössze egy alkalommal (!) fizetett kamatot, utána még rögtön adott neki Károlyi Sándor újabb 20 ezer forintot. 1905 januárjára ez a tartozás – Apponyi négy százalékos kamattal számolt – 70 ezer forintra emelkedett. A két főrend barátságának mélységéről sokat elárul, milyen biztosítékot nyújtott neki Apponyi a tartozásról: „...csak egy látogatójegyen adtam elismervényt.”35 Erre akkor emlékeztette barátját, mikor Károlyi értetlenül állt a hír előtt, hogy neki nem csupán 36 ezer, hanem egy 20 ezer forintos összeggel is tartoznak: „Kedves Albert [!] Leveledre megjegyzem azt, hogy egyáltalában csak is a 36 000 forintos nyugtádat találtam irataim között. A 20,000 ft kölcsönre emlékszem ugyan homályosan, de mint ezen összeg nyugtáját sem találom, úgy képzeltem, hogy ez a 36 000 ftos ügyletben valamiképen beszámítatott. Úgy használjad ezen összeget politicai czélaidra, mint a hogy arra a 36 000 ftra vonatkozólag is kértelek volt. Ezen összeg kötelezvényét tavasszal fogom átadni. És ezzel egy idejűleg oly írott kijelentésemet is a meg nem található [...] a 20 000 ftos nyugtát, [...] kijelenteni fogom, hogy ezen összeg is kiegyenlítetett ’s hogy azzal nem tartozol.”36 „A pénz készen van, tehát rögtön liquidálható”37 – tájékoztatta Apponyi barátját és hűséges hitelezőjét 1905 januárjában. Az anyagi problémák ekkorra oldódtak meg. Az 1897-es után 1911-ben adtak ki újabb gazdacímtárat. Míg előbbi idejében apa és fia tulajdonában összesen 6566 katasztrális hold birtokállomány volt,38 addig 1911-ben Apponyi Albert kezén már csak 2602 hold maradt.39 A korban egyáltalán nem volt általános, hogy egy főrend ilyen mértékű vagyonvesztést szenvedjen el, mint Apponyi Albert. Esetében azonban feltételezhető, hogy saját ellenzéki pártjának és pártsajtójának folyamatos finanszírozási problémái is közrejátszottak abban,40 hogy az 1890-es évek első felében írt, a külföldi kirándulásokról szóló leveleket az anyagi kérdéseket taglaló levelek váltották fel. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 116 34Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1902. december 19. Uo. 216. 35Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1905. január 30. Uo. 223. 36Károlyi Sándor levélvázlata Apponyi Alberthez, 1905. január 16. MNL OL, P 389, 2. doboz, 2. Apponyi Albert, 89. 37Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1905. január 12. Apponyi Albert válogatott levele zése... 222. 38A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. II. kötet. Gazdacímtár. Budapest, 1897, 48–49., 324–325. 39Rubinek Gyula: Magyarországi gazdacímtár. Budapest, 1911, 561., 569–570. 40A pártfinanszírozással kapcsolatos személyes és politikustársai pénzügyeiről lásd Anka László: Gróf Apponyi Albert magánvagyona (1893–1933). In: XIII. Országos Grastyán Konferencia elő adásai. Szerk. Czeferner Dóra – Mikó Alexandra. Pécs, 2015, 21–22.
