Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Anka László: Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz
még döntési pozícióban volt a birtokgazdálkodás terén. „Szegény atyámat lehetetlen az ő financziális helyzetéhez mért komoly elhatározásokra bírni, csak össze lehet vele veszni e fölött, ha visszajösz, a Te autoritásodra e részben nagy szükségem lesz, hogy családomat a pusztulástól megmentsem.”31 – panaszolta fia. Arra is a Károlyihoz írtakból informálódhatunk, honnan eredtek az anyagi gondok. „Két dologgal igenis küzködöm: egyik két alföldi és egy eberhardi rossz esztendőnek kiheverése, a másik a mi családi budgetünknek összhangba hozatala a csökkent jövedelmekkel.” A problémát haszonbérlet létesítésével akarta megoldani, amit még ugyanabban a levelében fel is vázolt, de be is akarta magát biztosítani, ezért megpendítette előtte, hogy váratlan gond esetén hozzá fordul: „A mi apróbb személyes bajaim vannak, azokkal megküzdök nagyobb nehézség nélkül. Ha azonban csakugyan beállana egy nehéz pillanat, akkor egész bizalommal kérném, a lehetőség határai közt, támogatásodat.”32 A család anyagi helyzete 1898 tavaszán ért a mélypontra. Apponyi áprilisban egy hét alatt három levelet küldött Károlyi után külföldre. Április 15-én még csak általánosságban panaszkodott, másnap azonban már őszintén bevallotta, hogy mennyi pénzre van gyorsan szüksége. „Hogy a pillanat nyugtalanságaitól szabadul jak, és a rendezés munkájához – a meñyiben azt az adott helyzetben egyáltalán el lehet érni – némi időt nyerjek, mostani lebegő terheinkből 36.000 ftot kellene nyugalmasabb alakba hoznom, jövőre coute que coute el akarom érni a pénzügyi egyensulyt, legfölebb egy csekélység leszámításával, erről – ha kegyes vagy meghallgatni – haza érkezésed után beszélünk. Ha tehát hajlandó volnál a fönti összeget nekünk kölcsön adni, azt egy olyan okmány alapján kérném, melyet a mikor jónak látod betábláztathatsz, erre az én egyedüli aláírásom is elég, mert az alföldi birtok 1⁄4 részben enyém, és ez a negyedrész a rajta levő teher levonásával is 150–200 ezer forintot megér. A kamat kikötése természetesen Tőled függ, de legalább annyit kívánok felajánlani, a mennyit neked a mostani elhelyezésében jövedelmez. Nagyon hálás volnék ha ebből a kölcsönből, vagy abból a mit folyósítani hajlandó vagy, e hó vége előtt vehetnék föl 10.000 ftot, mert egy gazdasági számlát ígértem addig kifizetni, mire a pénzt különben ismét a banktól kellene vennem. Nem mondhatom, mennyire hálás vagyok neked édes Sándor, hogy ebben a nehéz helyzetemben magamra nem hagysz.”33 Árulkodó a megjegyzés: „ különben ismét a banktól kellene vennem.” Ebből kitűnik, hogy már korábban is erre kényszerült, tehát akkora mértékűek voltak a gondjai és tartozásai, hogy egyes adósságai rendezését újabb kölcsönökből kellett előteremteni. A jó barát azonnal segítségére sietett, és április 22-én Apponyi már azért ragadott tollat, hogy a megkapott 36 ezer forintos kölcsönt illendő módon megköszönje. Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz 115 31Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1898. április 15. Uo. 208. 32Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1896. június 14. Uo. 203. 33Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1898. április 16. Uo. 209.
