Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Anka László: Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz
rokonság egészen távoli tagjai is kivették a részüket, amikor Apponyi erre megkérte őket.27 Édesapja állapota még a fia esküvői előkészületeire is hatással volt, amikor Apponyi Albert ötvenegy esztendős korában, 1897 januárjában megkérte egy bécsi osztrák arisztokrata, Mensdorff-Pouilly-Dietrichstein Klotild grófnő kezét. „Azt tudod, hogy édes atyám hirtelen és sulyos megbetegedése minő rémületet okozott nekem a mult héten. Most határozott javulásról szólhatok, ugy hogy az öreg úr minden emberi számítás szerint ezt a rohamot is győzelmesen ki fogja állani. Persze ismét egy lépéssel lejjebb lesz a lejtőn, de az élet most így is kedves előtte, mert egy olyan hírrel örvendeztettem meg őt, melyet – bár rövid időre még titok – veled, mint kedves hű jó rokonommal és barátommal szintén közölni kívánok. Az utolsó hetek alatt érlelődött meg bennem az az elhatározás hogy egy minden tekintetben kiváló nőt, a kivel a véletlen, helyesebben a gondviselés különös kegye hozott össze, Mensdorff Clotild grófnőt, ha ő is ugy akarja nőül veszem. [...] És én éppen apám nak akartam szólni, mikor az ő betegsége közbejött. Hála Istennek a dolog jobbra fordult. [...] Addig míg atyám egészségi állapotában a javulás még határozottabb alakot nem ölt – a hozzánk legközelebb állókon kívül ne tudjon a dologról senki.”28 És mivel Károlyi Sándor gróf a levelezésük tizenkettedik évében sem tudta megjegyezni, hogy nem Éberhardra kell az Éberhardra szánt levelet küldeni, a sikeres leánykérésről és Apponyi György egészségi állapotáról szóló tájékoztató végén megkapta a szokásos figyelmeztetést, aláhúzva a lényeget: „Ha írsz, czímezd levele det Pozsonyba, Lőrinczkapu utcza 3, – nem Eberhardra.”29 Károlyi, a nagyvonalú támogató Az 1890-es években kiadott gazdacímtárak szerint Károlyi Sándor és felesége több mint hatvankétezer katasztrális holdat birtokolt. Ezzel a birtokállománnyal a legvagyonosabb magyar arisztokraták közé lehet sorolni őket, országosan a harmincegyedik helyen álltak. Apponyi és idős édesapja az 1893-as gazdacímtár adatai alapján valamivel több mint tizenkétezer hold földtulajdonnal rendelkezett.30 Az 1890-es évtized második felében azonban az Apponyi-família anyagi helyzete romlani kezdett, amint az a Károlyihoz írt levelekből kiderül. Az anyagi gondok és a belőlük való kilábalás módja a Millennium évétől ismételten visszatérő tárgya volt a leveleknek. Sőt ezek a források arra is rávilágítanak, hogy a nyolcvanaskilencvenes évei fordulóját taposó és folyamatosan betegeskedő Apponyi György Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 114 27„Atyám tűrhető állapotban van, csak kissé siket. Különben három öreg nénikét fogsz itt találni, rokonainkat, a kik távollétemben atyámnak kissé gondját viselik, három Tige grófnét. Áldott jó lelkek...” Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1895. július 9. In: Apponyi Albert válogatott levelezése... 194. 28Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1897. január 26. Uo. 204. 29Uo. 30Lőrintei István: Magyarország nagybirtokosai. Budapest, 1893. 10., 13.
