Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Anka László: Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz
vétnek nyilvánítását, melyet senkinél bensőbbnek és igazabbnak nem hiszek mint nálatok. De most ismét nem tudom, hol keresselek, és így Budapestre czímezem soraimat, a honnan majd valahogy utánnad küldik, Te pedig kegyes leszel azonnal Sándorral közölni...” 21 A tucatnyi levélből, melyet Károlyihoz írt, nyolcat úgy zárt Apponyi – akár az 1880-as, akár a századfordulón vetette papírra őket –, hogy vagy utóiratban, vagy még az üdvözlő formula előtt megkérte barátját, hová címezze leveleit, hogy előbb kézbe vehesse. „U. i. Kérlek ne írd a borítékra Eberhard-ot, hanem csak Pozsony, Lőrinczkapu utza 3, amugy minden levél 2 napot késik.”22 Egy alkalommal a Bécsben időző Apponyi felvilágosítást kért barátjától, előzetesen tervbe vett közös berlini utazási programjuk részleteiről, időpontjáról. A kért információ mielőbbi megismerése fontos volt a tartózkodási helyét éppen váltani készülő Apponyi számára, ezért így fogalmazott közlendője zárásaként: „Válaszodat kérem Pozsonyba, Lőrincz kapu utca 3. sz. alá címezni, mert szerdán oda megyek, csak ha kedden itt megkaphatnám, címezd Bécsbe Seilerstrasse 66.”23 Az is előfordult, hogy egy-egy levélbeli üzenet nem érkezett meg időben a címzetthez, és Apponyi ilyenkor ezt diszkréten szemére vetette Károlyinak. „Leveled, mert Eberhardra volt czímezve, és nem egyszerűen Pozsonyba, kissé elkésve érkezett hozzám, és azért félek, hogy kedves terved már idejét multa.”24 Ingázás a családi fészek és a főváros között Amíg Károlyinak saját egészségügyi problémái miatt kellett az 1890-es évektől különböző levegőkúrákra alkalmas külföldi helyszíneken tartózkodni, illetve ezek és Magyarország között ingázni, addig Apponyinak az édesapja, a kilencvenegy esztendőt megélt Apponyi György egészségi állapotának az 1890-es éveket végigkísérő hullámzása miatt kellett ingázó életmódot folytatni Budapest és Éberhard között. Írásaiból az is kiderül, hogy édesapját nem egy alkalommal külföldi levegőés/vagy fürdőkúrára is elkísérte. A pártvezéri szerepkör megkövetelte Apponyitól, hogy a képviselőházi ülésszakokat a fővárosban töltse. De innen mindig visszasietett Éberhardra, hogy atyja mellett lehessen, és kivegye részét az ápolásából („Tegnap óta az orvosi vélemény biztatóbb, és így szerdán késő este Budapestre érke zem, hogy csütörtökön audienciára mehessek, de már csütörtök d. u. 5 óra 50 perczkor ide vissza kell indulnom.”25 ). 26 Az aggastyán ellátásából a fia távollétében a Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz 113 21Apponyi Albert levele gróf Károlyi Sándornéhoz, 1898. július 8. In: Apponyi Albert válogatott levelezése... 225. 22Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1895. szeptember 15. Uo. 196. 23Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1894. november 1. Uo. 192. 24Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1895. július 9. Uo. 194. 25Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1896. június 14. Uo. 203. 26Apponyi Albert akkor is haldokló édesapja mellett tartózkodott, mikor személyes pályafutása mérföldkőhöz érkezett az 1899-es fúziós tárgyalások idején. E tárgyalás megegyezéssel zárult, és az Apponyi vezette ellenzéki Nemzeti Párt egyesült a kormányzó Szabadelvű Párttal.
