Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Anka László: Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz
magasságban) szintén olyan jó mint bárhol, az Alpesekben.”16 Apponyi tehát azzal töltötte a nyarakat az 1880–1890-es évtized fordulóján, hogy egészségét helyreállítsa. Három esztendővel később, 1894-ben az ausztriai Stájerországban fekvő Markt-Aussee-ből írta meg, hol és mivel tölti a nyári vakációt. „Én szünidőmet nagyon csendesen töltöm. Előbb pár napig München és Wörishofen közt kóboroltam, azután atyámmal Gasteinba mentem, a hol az öreg úr több erőt remélt találni. De az orvos a téli bajok után korainak – sőt egyenesen veszedelmesnek mondta a fürdő használatát, és így erre a régi kedvencz helyünkre vetődtünk ujra, a hol 14 napig időzünk. Azután atyám haza megy, én talán még egy kis kóborlásra indulok Németországba.”17 Leveléből azt is megtudjuk, hogy mindeközben Károlyi a szin tén stájer földön található Gleichenbergben kúrálta magát és pihent felesége, valamint unokahúga, Károlyi Erzsébet, illetve unokaöccse, Károlyi Mihály társaságában, akik rendszeresen elkísérték külföldi utazásaira, amint a levelekből kiderül. A fiatal Károlyi Mihály idővel Apponyinak is útitársa lett.18 Nem csak a jó levegő miatt járt Apponyi külföldre. 1895 nyarán keltezett leveléből kiderül, mennyi időt engedett meg magának utazással elölteni. „Én aug. 8 áig itt maradok, azután – utközben itt ott megállva – Brüsszelbe megyek, hol 13 és 16-ika közt fogok időzni a békecongressusnál. Ha már ott vagyok, a tengerpartot is fölkeresem, vagy 8 napra Blankenberge-t, Ostendet, de akár valami franczia vagy angol fürdőt is, ha Titeket ott talállak. Augusztus végén ismét hazajövök. Budapestet September hó előtt nem igen érintem.”19 Az említett brüsszeli kongresszus alatt a pacifista mozgalom által létrehívott Interparlamentáris Unió aktuális közgyűlését értette a gróf, melynek maga is tagja volt.20 Blankenberg és Ostende a korszak híres és felkapott belga, illetve holland tengerparti üdülővárosai voltak. De mint az idézetből kiderül, Apponyi a Károlyival való találkozás és a közös vakációzás reményében Angliába is áthajózott volna. A kor postaviszonyai miatt nem könnyen találták meg egymást a külföldre vagy vidékre utazók. Apponyi ezzel kapcsolatban így tájékoztatta Károlyi Sándor feleségét, akit üzenete közvetítésére kért fel férje irányában, mikor be akart számolni fia születéséről: „Az örvendetes eseményt mindjárt Budapestre megtáviratoztam Sándornak, és tőle Drezdából, tőled Bécsből kaptam annak a rokoni és baráti rész-Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 112 16Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1891. augusztus 23. In: Apponyi Albert válogatott levelezése... 183. A tüdőbeteg Károlyi is rendszeresen keresett fel levegőkúrára ajánlott helyszíne ket, majd utolsó éveiben ideje nagy részét a mai francia–olasz határon elterülő Mentonban, egy Földközi-tenger parti üdülővárosban töltötte. Innen levélben érintkezett politikai szövetségeseivel, agrárius munkatársaival, de az Apponyi-levelekből az is kiderül, többször is meglátogatta egyegy párttársa, hogy személyesen egyeztessenek fontosabb ügyekről. 17Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, 1894. július 29. Uo. 188. 18Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen . Gondolat, Budapest, 1965, 53.; Hajdu: i. m. 21. 19Apponyi Albert levele Károlyi Sándor grófhoz, dátum nélkül. In: Apponyi Albert válogatott leve lezése... 195. 20Arday Lajos: Száz év. Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának története. Budapest, 1996.
