Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Anka László: Utazgató grófok a boldog békeidők korában: Apponyi Albert levelei Károlyi Sándorhoz
Hangya szövetkezetek hálózatának kiépítését. Tevékenységéért Ferenc József király az Aranygyapjas Renddel tüntette ki. Bár halála után az agráriusok szobrot emeltek Károlyi tiszteletére a Mezőgazdasági Múzeum kertjében és igyekeztek munkássága körül kultuszt teremteni, emléke hamar kiveszett a magyar nemzeti közemlékezetből.10 A levelek A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának iratanyagai között találhatóak gróf Apponyi Albert levelei, melyeket gróf Károlyi Sándorhoz intézett 1885 és 1905 között.11 Harmincnégy darab levél, amelyek segítségével fel lehet térképezni a ket tejük közötti húsz esztendős politikai és magánéleti együttműködést.12 Ebben a levélcsokorban van elhelyezve Apponyi Albert 1887. július 30-i levele is, melyet Dessewffy Aurél grófhoz intézett, valamint a gyűjtemény része Károlyi Sándor egy levélvázlata. A Dessewffyhez írt levelet és a Károlyihoz intézettek közül harmincegyet 2016-ban kiadtak az Apponyi Albert válogatott levelezése című szöveggyűjte ményben.13 E levélgyűjtemény alapján pontosan bemutatható, hogyan osztotta be a kor híres parlamenti pártvezére a politikai munkarendjét, miként oldotta meg birtokigazgatási feladatait, agg édesapja ápolását, és megtudhatjuk, hogy nyári külföldi vakációit sok esetben összekapcsolta nemzetközi kapcsolatrendszere bővítésével. Elsősorban a szerzője gondolatait, cselekedeteit ismerjük meg belőlük, de mindezekkel együtt Károlyi Sándor öregkori életviteléről, a kettejüket érdeklő országgyűlési témákról (agrárius ügyek, agráriusok nemzetközi kapcsolatépítési kísérletei, 1898-as kongruatörvény, katolikus autonómia, hitelszövetkezeti törvény, kiegyezési kérdések, pártszervezés, pártfinanszírozás, sajtószervezés, választási felkészülés), továbbá a két főúr nézetazonossága vagy véleménykülönbsége felől is tájékozódhatunk az alapján, ahogy Apponyi reflektál barátja felvetéseire, hiszen ezek pontos tartalmát nem ismerjük, csak következtethetünk rájuk. E levélanyagot az elmúlt évtizedekben több történész is kutatta. Hajdu Tibor Károlyi Mihályról szóló életrajzi műve megírásakor hivatkozott rá, Csík Tibor a Károlyi Sándorról készült disszertációja során találkozott vele, míg Vári András az Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 110 10Károlyi Sándor élettörténetével többen is foglalkoztak, lásd például Almási Balogh Elemér: Emlékeim. Budapest, 1938; Kovalovszky Miklós – Solt Andor: Gróf Károlyi Sándor élete és alko tásai. Budapest, 1942, illetve Hajdu Tibor: Károlyi Mihály . Politikai életrajz . Budapest, 1978; Csík Tibor: Károlyi Sándor agrártársadalmi törekvései. Doktori értekezés . ELTE BTK, 2002; Vári András: Urak és gazdászok. Arisztokrácia, agrárértelmiség és agrárius mozgalom Magyarországon 1821–1898. Budapest, 2009, 269–277. 11MNL OL, P 389, Károlyi II. Sándor, 2. doboz, 2. Apponyi Albert. 12A Károlyihoz írt levelek éves bontása, darabonként: 1885: 2, 1886: 2, 1890: 1, 1891: 1, 1894: 7, 1895: 6, 1896: 2, 1897: 3, 1898: 5, 1902: 1, 1903: 1, 1905: 3. 13Apponyi Albert válogatott levelezése . Szerk. Anka László. Budapest, 2016, 118–126., 171–224.
