Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai
összetartó rokonság mellett Berzeviczy több magas rangú személyiséget is vendégül látott falusi otthonában az évek során. Megfordult nála többek között Csáky Albin kultuszminiszter, Fraknói Vilmos katolikus püspök, valamint több alkalommal Hegedüs Sándor is.49 1897 nyarán, még a képviselőház alelnökeként, ebédre invitálta magához az Ótátrafüreden pihenő Szilágyi Dezsőt,50 ám a Ház elnöke minden valószínűség szerint nem fogadta el a meghívást, mert Berzeviczy részletesen vezetett memoárjában nem került említésre a neve a vendégek között. Külön kiemelte viszont az emlékiratában, hogy 1910. július 30-án jó barátját és politikai idolját, Tisza Istvánt fogadta a feleségével Berzevicén. Legnagyobb sajnálatára azonban a grófék másnap délelőtt tovább utaztak István fiuk és Csáky Ilona eljegyzésére a Szepességbe, holott vendéglátójuk pezsgős díszebédet szervezett a tiszteletükre, melyre meghívta a Szmrecsányiakat, a Szinyeieket, valamint az unokatestvérét, Berzeviczy Bélát, aki később Horthy Miklós Nemzeti Hadseregének vezérkari főnöke lett.51 Nagyszámú vendége okán Berzeviczy gyakran rendelt Berzevicére – ahol az éghajlati viszonyok nem kedveztek a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek – fehérbort, amit ő maga is előszeretettel fogyasztott. 1894 júliusában például egyenesen 109 litert rendelt a gödöllői királyi uradalom felügyelete alatt álló borászati szövetkezettől.52 Hosszú éveken át számított Sebestyén Gyula rendszeres vásárló jának is, aki nemcsak neves folklorista, de büszke badacsonyi borosgazda is volt. Tőle elsősorban szintén fehérborokat szerzett be: szerémi zöldet, desszertbornak órizlinget, továbbá a finom és száraz badacsonyi kéknyelűt, amit kimondottan csak Badacsonyban és a Balaton-felvidéken termesztenek.53 Barátai és családtagjai társaságában Berzeviczy gyakran járt a birtokához tartozó erdőkbe kirándulni, mert nagyon szerette a fákat. Örömét lelte abban, ha egy kopár hegyoldalt sikerült befásítania, és láthatta felnőni a fenyőket. Legszívesebben a Dluha Dolina nevű völgyben található erdejét kereste fel, amely uradalmai közül a legmesszebb feküdt Berzevicétől, a Szepesség határában. Ide rendszerint lovas kocsival utazott a családjával. Kosárban vitték magukkal a sűrű gulyáslevest, a völgyben pedig krumplit sütöttek és aludttejet ittak. A közös piknikezésekhez a családfő a Dluha Dolinában pihenő- és étkezőhely gyanánt fából készült asztalt és lócákat állíttatott fel.54 Kúriája udvarában és kertjében idővel több hársfát és fenyőfát telepíttetett, és a ház mellett álló gesztenyefák lombjai alatt gyakran étkezett a családjával. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 104 49Uo. 138. 50Berzeviczy Albert levele Szilágyi Dezsőhöz, 1897. augusztus 16. MNL OL, Szilágyi Dezső személyi fondja (a továbbiakban: P 634), 1. csomó, 1. tétel, fol. 102. 51Berzeviczy Albert: Berzeviczei házam története... 181. 52MNL OL, P 52, 10. doboz, B-1. tétel, fol. 4. 53Berzeviczy Albert és Sebestyén Gyula levélváltásait lásd Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár, Sebestyén Gyula hagyatéka, EA 13148/B. dosszié, V. csomag, fol. 488–503. 54Berzeviczy Edit: i. m. 27.