Levéltári Közlemények, 88. (2017)

Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai

összetartó rokonság mellett Berzeviczy több magas rangú személyiséget is vendé­gül látott falusi otthonában az évek során. Megfordult nála többek között Csáky Albin kultuszminiszter, Fraknói Vilmos katolikus püspök, valamint több alkalom­mal Hegedüs Sándor is.49 1897 nyarán, még a képviselőház alelnökeként, ebédre invitálta magához az Ótátrafüreden pihenő Szilágyi Dezsőt,50 ám a Ház elnöke minden valószínűség szerint nem fogadta el a meghívást, mert Berzeviczy részlete­sen vezetett memoárjában nem került említésre a neve a vendégek között. Külön kiemelte viszont az emlékiratában, hogy 1910. július 30-án jó barátját és politikai idolját, Tisza Istvánt fogadta a feleségével Berzevicén. Legnagyobb sajnálatára azonban a grófék másnap délelőtt tovább utaztak István fiuk és Csáky Ilona eljegy­zésére a Szepességbe, holott vendéglátójuk pezsgős díszebédet szervezett a tisztele­tükre, melyre meghívta a Szmrecsányiakat, a Szinyeieket, valamint az unokatestvé­rét, Berzeviczy Bélát, aki később Horthy Miklós Nemzeti Hadseregének vezérkari főnöke lett.51 Nagyszámú vendége okán Berzeviczy gyakran rendelt Berzevicére – ahol az éghajlati viszonyok nem kedveztek a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek – fehérbort, amit ő maga is előszeretettel fogyasztott. 1894 júliusában például egye­nesen 109 litert rendelt a gödöllői királyi uradalom felügyelete alatt álló borászati szövetkezettől.52 Hosszú éveken át számított Sebestyén Gyula rendszeres vásárló ­jának is, aki nemcsak neves folklorista, de büszke badacsonyi borosgazda is volt. Tőle elsősorban szintén fehérborokat szerzett be: szerémi zöldet, desszertbornak órizlinget, továbbá a finom és száraz badacsonyi kéknyelűt, amit kimondottan csak Badacsonyban és a Balaton-felvidéken termesztenek.53 Barátai és családtagjai társaságában Berzeviczy gyakran járt a birtokához tarto­zó erdőkbe kirándulni, mert nagyon szerette a fákat. Örömét lelte abban, ha egy kopár hegyoldalt sikerült befásítania, és láthatta felnőni a fenyőket. Legszívesebben a Dluha Dolina nevű völgyben található erdejét kereste fel, amely uradalmai közül a legmesszebb feküdt Berzevicétől, a Szepesség határában. Ide rendszerint lovas kocsival utazott a családjával. Kosárban vitték magukkal a sűrű gulyáslevest, a völgyben pedig krumplit sütöttek és aludttejet ittak. A közös piknikezésekhez a családfő a Dluha Dolinában pihenő- és étkezőhely gyanánt fából készült asztalt és lócákat állíttatott fel.54 Kúriája udvarában és kertjében idővel több hársfát és fenyőfát telepíttetett, és a ház mellett álló gesztenyefák lombjai alatt gyakran étkezett a családjával. Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 104 49Uo. 138. 50Berzeviczy Albert levele Szilágyi Dezsőhöz, 1897. augusztus 16. MNL OL, Szilágyi Dezső személyi fondja (a továbbiakban: P 634), 1. csomó, 1. tétel, fol. 102. 51Berzeviczy Albert: Berzeviczei házam története... 181. 52MNL OL, P 52, 10. doboz, B-1. tétel, fol. 4. 53Berzeviczy Albert és Sebestyén Gyula levélváltásait lásd Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár, Sebestyén Gyula hagyatéka, EA 13148/B. dosszié, V. csomag, fol. 488–503. 54Berzeviczy Edit: i. m. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents