Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Gáli Máté: Berzeviczy Albert - egy kultúrpolitikus magánélete és mindennapjai
Nőegylet elnöke.38 Szülei halála után fiuk szinte azonnal hozzálátott a kúria átala kításához. 1890-ben az udvarban lévő gyalogutak kavicsburkolatot kaptak, miközben a szilvafákat kivágatta, és a kert végébe gyümölcsöst telepített. Kertészt fogadott, akinek az udvari fatároló és a kocsiszín egy részét lakássá alakíttatta át. Egy évre rá a régi kamrát és a cselédszobát elbonttatta, helyettük a ház északnyugati részéhez három lakószobát, egy fürdőszobát, egy cselédszobát, valamint egy új kamrát építtetett. Az utca felőli kerítés helyére is újat húzatott fel, ami egészen az istállóig ért. A lakóházat immáron minden oldalról kert szegélyezte. A kert végében található méhes helyére üvegházat emeltetett, és egy kisebb szeszfőzdét is üzembe helyezett. A ház belső berendezését 1892-ben cserélte ki. Ekkor több új bútort, kályhát, képet és egy pianínót is vásárolt, átfestette a szobákat, illetve bevezettette az elektromos áramot.39 Mivel Sáros vármegye éghajlati- és talajviszonyai nem kedveztek a mezőgazdaságnak, 1891-ben Berzeviczy Albert erdőtelepítésbe fogott a birtokán. A Feketehegyen található legelője erősen lejtős, délkeleti részén több ezer fenyőcsemete ültetésével látott munkához. Uradalma nagyobb részét ugyanakkor bérbe adta, hiszen Berzevicére csak időszakosan utazott fel Budapestről. 1893-ból származó adatok szerint a településen 192 hold szántó, 47 hold rét, 113 hold legelő és 3 hold erdő volt a tulajdonában. A szomszédos Balázsvágáson 10 hold szántóval, 8 hold réttel, 2 hold legelővel és 281 hold erdővel rendelkezett.40 Jogi ügyeit Berzeviczy Tivadar egykori eperjesi ügyvédje, dr. Propper Adolf intézte. A családi kúriára távollétében a közeli Darócon élő unokabátyja, Berzeviczy Ignác felügyelt. Berzeviczy figyelme azonban a fővárosból is szinte mindenre kiterjedt. Sűrű levelezést folytatott az unokatestvérével, melyben aprólékosan megvitatta az ácsmesterek és kőművesek feladatait, a patakparti fűzfatelepítést, a tehéneladást, vagy, hogy elképzelései alapján a kerti árnyékszéket milyen távolságra állítsák fel a gesztenyefáktól. Levélváltásaikból megismerhetjük azt is, hogy Berzeviczy mennyire a szívén viselte a berzevicei óvoda és a település szegény gyermekeinek sorsát. 1891 augusztusában például 14 darab gyerekruhát küldött Berzeviczy Ignácnak, amit Kuzmik Zsófia és egy barátnője varrtak. Arra kérte őt, hogy a nejével együtt válasszanak ki hét nagyobb, valamint ugyanennyi kisebb gyermeket a legszegényebbek és legrongyosabbak közül, és ajándékozzák nekik a ruhákat. A vasárnapi misét követően ő is elmegy majd megtekinteni a gyerekeket.41 Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 102 38Szinyei Merse Amália két ízben, 1864 és 1865 között, valamint 1879-től a haláláig viselte a Sárosmegyei Jótékony Nőegylet elnöki címét. Ebbéli tevékenységére lásd Horváth Ödön: A Sárosmegyei Jótékony Nőegylet múltja és jelene. Eperjes, 1897, 193–327. 39Berzeviczy Albert: Berzeviczei házam története... 89–95. 40Baross Károly: Magyarország földbirtokosai. Az összes 100 holdnál többet biró magyar birtokosok névsora, a tulajdonukban lévő földterület mivelési ágak szerinti feltüntetésével. Budapest, 1893, 545. 41Berzeviczy Albert és Ignác 1889–1914 közötti levelezését lásd itt: MNL OL, Berzeviczy család ber zevicei ága (a továbbiakban: P 52), 11. doboz, 15. tétel.
