Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Fiziker Róbert: "A zsidó lakosság rendkívüli hazafias. Mi ezt sohsem fogjuk elfelejteni". IV. Károly és a zsidóság
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően mekre való emlékeztetésre válaszul pedig Karinthy Zsidó gombócnyelő bajnok Tennessee-ben címmel ironizált.36 Összességében egyet kell értenünk Deák Istvánnal: „Feltehetőleg ugyanannyi a valószínűsége annak, hogy a zsidók készségesen mennek a frontra, részint a Monarchia iránti lojalitásból, részben az oroszoktól való félelmükben, mint annak, hogy pacifista vallási hagyományaiknál, a katonai szellemtől távol álló életmódjuknál vagy kereskedelmi és egyéb nem testi munkán alapuló foglalkozásaiknál fogva megkísérelték elkerülni a katonai szolgálatot."37 Amennyiben a politika- vagy társadalomtörténeti megközelítést választjuk, egyrészt hangsúlyoznunk kell a zsidóság meghatározó szerepét a háborús gazdaság működtetésében. A hadimilliomoschok (a Bolond Istók című vicclap feltehetően nem a német, hanem a zsidó-jiddis konnotáció kedvéért használta az „sch” végződést)38 mellett a zsidó nagytőke élő szimbóluma, Weiss Manfréd, illetve a mintegy 20-25 ezer galíciai menekült39 is szóba hozható. Természetesen a Huszadik Század körkérdéses, a zsidók gazdasági szerepéről háborús körülmények között vitázni kívánó akciójáról - amikor „huszonhárom szótöbbséggel [...] lett zsidókérdés Magyarországon”40 - sem feledkezhetünk meg. Mezey Ferenc ügyvéd, az Országos Izraelita Iroda alelnöke úgy foglalt állást a vitában, hogy „az egyenlőség törvényes biztosítása keserves küzdelem eredménye” volt, ugyanakkor a törvény „becsületes alkalmazása még mindig pium desiderium.41 A kötelességek teljesítésében erősen követelődző a zsidóval szemben, ám ott, ahol arról van szó, hogy az állam jogokat adjon, ott a zsidók jogait vagy teljesen megvonja, vagy látszat szerint adja meg, vagy olyképen nyirbálja körül, hogy a jogegyenlőség eszméje pirulva vonul félre.”42 43 A konzervatív és antiszemita politikusok egyre durvuló hangon vitáztak a parlamentben, a „valódi magyar” vagy „keresztény” nevében elutasítva a „zsidó demokráciát á la Weiszfeld”.42 Huszár Károly néppárti képviselő 1917 márciusában azt javasolta, hogy az éppen hatvanadik életévét betöltött „csepeli Weiss Manfréd urat” hívják be katonai szolgálatra.44 A sajtóban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök és Bangha Béla páter vezényelte a gyűlöletkoncertet, miközben antiszemita éllel razziák és házkutatások zajlottak le a pesti zsidónegyedben. 36 Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Napvilág Kiadó, Budapest, 2008, 64. o. 37 Idézi többek között: Gyurgyák: i. m. 94. o. 38 Bihari: i. m. 189. o. 39 Ez a főváros lakosságának 2,2 - 2,6%-a, nem tűnik elviselhetetlenül soknak. Bécs ugyanekkor legalább 3-szor, 4-szer ennyi „galíciánert” fogadott. Bihari: i. m. 152. o. Szabolcsi: i. m. 210. o. A. m. „jámbor vágy”. 43 A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század körkérdése. Társadalomtudományi Társaság, Budapest, 1917, 23. o. 43 A kor legjelentősebb zsidó politikusa, Vázsonyi Vilmos eredeti családneve felhasználásával. Bihari: i. m. 160. o. 44 Uo. 206. o. 84
