Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Seres Attila: "Átvészelni a legnehezebb napokat". A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében
Seres Attila „Átvészelni a legnehezebb napokat” A Moszkvai Patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében „* Bevezető Jelen közleményünkben egy később megírandó nagyobb ívű s a téma minden vetületére rámutató tanulmányunk gerincét alkotó orosz levéltári forrásokat tesszük közzé magyar fordításban. Az egyes magyarországi ortodox entitások (szerbek, románok, makedóniai vlahok, görögök, oroszok, magyar anyanyelvűek) egyházszervezeti hovatartozása (juriszdikció) körüli, a 17-18. századig visz- szanyúló problémák körültekintő bemutatása jelentős mértékben túlfeszítené írásunk kereteit, ezért bevezető tanulmányunkban mindössze egyetlen összefüggésre szeretnénk rávilágítani, amely segíthet bennünket a dokumentumokban leírt események hátterének megértésében. A görög és makedóniai vlah ortodoxok az oszmán hódítás évszázadaiban a szülőföldjükön, a Balkán-félszigeten hagyományosan a Konstantinápolyi Patriarchátus joghatóságát ismerték el. A Kárpát-medencében a 18. századtól kialakult diaszpórák pasztorációja azonban a földrajzi távolságok miatt az anyaegyház részéről számos nehézségbe ütközött. Ráadásul a dualizmus korában e közösségek elmagyarosodása nyelvileg meglehetősen előrehaladottá vált. A trianoni Magyarországon pedig már egyértelműen regisztrálható a kettősség a görög egyházi liturgiát részben még megtartó, de már magyar anyanyelvű, és a magyar nyelvű liturgiát is bevezetni kívánó ortodox gyülekezetek életében. A hitélet és annak intézményes hátteréül szolgáló egyházi létesítmények fenntartását a 19-20. században a legtöbb helyen maguk az egyházközségek biztosították tagjaik anyagi jövedelmeiből, ezért a 19-20. század fordulójától nem egy esetben kerültek konfliktusba a területileg joghatósággal rendelkező Budai Szerb Ortodox Püspökséggel.* 1 E gyülekezetek egyházjogi státuszának rendezése, döntően magyar nemzeti, illetve állami és politikai szempontokat szem előtt tartva, mind a Horthy-korszakban, mind pedig a Rákosi-érában a magyar kormányok homlokterébe került. Az események alakulása szempontjából döntő mozzanatnak bizonyult, hogy az 1940-es évek második felében a hatalmon lévő magyar A szerző ezúton szeretne köszönetét mondani Kissné Budai Ritának és Kiss Etelének a forrásközlemény elkészítéséhez nyújtott önzetlen segítségükért. 1 Erre a teljesség igénye nélkül lásd M. V. Skarovszkij: Pravoszlavnaja Cerkov v Vengrii v 1939-1945 godah. Cerkov i vremja, 2008. 2. sz. 149-191. o. 187
