Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége
Völgyesi Zoltán Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége Dr. Kovács Béla (1914-2007) levéltáros, kisgazdapárti politikus, az 1956-os forradalom meghatározó debreceni alakjának életpályáját és ’56-os tevékenységét kívánom bemutatni, jelentős részben az 1991-ben készült, az Oral History Archívumban őrzött interjú, továbbá egyéb levéltári dokumentumok és feldolgozások alapján. Terjedelmi korlátok miatt nem térek ki a perek, illetve a periratok ismertetésére, s 1956 utáni tevékenységét is csak vázlatosan érintem. Dr. Kovács Béla kortársa volt névrokonának, annak a nála hat évvel idősebb és jóval ismertebb, ugyancsak kisgazdapárti Kovács Bélának,1 aki a koalíciós korszakban a Független Kisgazdapárt egyik országos vezetője és két kormány földművelésügyi minisztere volt, és akivel 1945-ben egy ízben személyesen is találkozott. Másodjára 1956. november 4-én találkozhatott volna vele, ugyanis a debreceni Kovács Béla Budapestre készült a parlamentbe az e napra tervezett kibővített minisztertanácsi ülésre, ám ez a találkozó meghiúsult az aznapi szovjet támadás miatt.’ Családja, származása, iskolái és egyetemi évei Kovács Béla 1914. november 15-én Sárrétudvardiban született, apja Kovács Gyula református segédlelkész volt, anyja Schön Antónia tanítónő. Apja szegény, sokgyerekes erdélyi családból származott, anyja felvidéki származású, Pozsonyban végzett tanítóképzőt. Szüleinek vagyona nem volt.1 2 3 1921-től Tiszaeszláron járt elemi iskolába, majd 1924-ben, tízévesen egy tragédiában elvesztette a szüleit,4 és ezt követően Pestre került árvaházba. Három testvére 1 Kovács Béla (1908-1959) kisgazdapárti politikus, 1945 augusztusától a párt főtitkára, a Tildy -, majd a Nagy Ferenc-kormány földművelésügyi minisztere, akit 1947. február 25-én a szovjet hatóságok letartóztattak és a Szovjetunióba hurcoltak. Az 1956-os forradalom alatt Nagy Imre második kormányában ugyancsak földművelésügyi miniszter, a harmadik kormányában államminiszter volt. 2 Az 1945. évi találkozásra és a parlamentbe tervezett november 4-i ülésről a cikk későbbi részében kitérek. 3 HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HM HIM HL), Kovács Béla vizsgálati dossziéja, Csorba László és társai periratai B258/1957 (a továbbiakban: B258/1957). 4 1924-ben Kovács Gyula segédlelkészként Tiszaeszláron szolgált, ahol nyáron nagy tűz ütött ki. Az egyházi iratokat mentette feleségével, amikor mentés közben összedőlt az épület, s mindketten életüket vesztették. Interjú Kovács Bélával. Készítette: Valuch Tibor, 1991. 1956-os Intézet - Oral History Archívum, 497. sz. (a továbbiakban: OHA-interjú) 1-2. o. Az interjú- részleteket dőlt betűvel idézem. 169
