Levéltári Közlemények, 87. (2016)
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Völgyei Zoltán: Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége
1956 - Levéltár és egyház a forradalomban volt, egy húga és két bátyja, akiket örökbe fogadtak. Az Országos Protestáns Árvaházban nevelkedett, s a Lónyay utcai református gimnáziumba járt, ott is érettségizett. Ezután református tanítóképzőben tanult, ám ezt egy év után otthagyta. „A reformátusoknál ugye nagyon komoly a kántortan, nekem viszont nem volt olyan nagy zenei érzékem” - vallott erről az 1991-ben készült interjúban.5 Beiratkozott a miskolci faipari szakiskolába, hogy minél előbb szakmához és önálló keresethez jusson. Szeretett volna műbútorasztalos lenni, de érdekelte a régészet, a történelem és a földrajz is, és még sok minden. Egy év múlva felvették kedvezményes helyre a hajdúböszörményi Kálvineumba, amit az Országos Református Lelkész Egyesület (ORLE) hozott létre 120 férőhellyel 1914-ben a református lelkész- és tanítóárvák számára. 1935-ben végzett, s itt osztálytársa volt Losonczy Géza, akivel később a debreceni egyetemen is évfolyamtársak voltak.6 Újságíró szeretett volna lenni, egy rövid ideig művelte is, de az újságírásból hamar kiábrándult: „a gyomrom nem vette be. [...] megjelent egy cikk, éppen Féja Gézának egy nagyon jó cikke, megbeszéljük a redakcióbán, két nap múlva megjelenik egészen más. Mondtam neki, hogy Géza bátyám, hát ez?F7 Otthagyva az újságírást, rövid ideig a csepeli szövőgyárban volt segédmunkás,8 majd 1935 szeptemberében utólag, már tanévkezdés után, pótjelentkezéssel beiratkozott a debreceni gr. Tisza István Tudományegyetem történelem, földrajz és művészettörténet szakjaira. Debreceni egyetemi évei alatt a Református Kollégiumban lakott, és látogatta a Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének előadásait is, ugyanis ösztöndíjjal bekerült a Tanárképző Intézetbe. Ez elég nagy megterhelést jelentett számára a három szak mellett,9 viszont teljesen ingyenes volt. Tandíjmentes volt az egyetemi szakokon, ingyen lakott a Református Kollégium internátusában, sőt ösztöndíjat kapott. Szegény diákként került az egyetemre, de olyan kedvezményekben és támogatásban részesült, hogy nem csak a tanulása és a megélhetése volt biztosítva, de kimondottan jól élt, bevallása szerint jobban, mint pár év múlva, amikor már dolgozott, s nagyon jó fizetéssel Szilágy megye ^ OHA-interjú 3. o. 6 Losonczy Géza (19171957) Hajdúböszörményben érettségizett, majd a debreceni bölcsészkar magyar-francia szakos hallgatója lett. 1937-1938-ban a debreceni egyetemi Márciusi Front egyik vezetője volt, 1939-től a KMP tagja, 1940-től pedig a Népszava munkatársa lett. ^ OHA-interjú 4. o. 8 Uo. ® Az állami egyetem létrejötte két új bentlakásos kollégiumi felsőoktatási intézmény létrehozását eredményezte, a Lelkészképző Intézetét (1914-1950) és a Tanárképző Intézetét (1924-1953). A Református Kollégium Tanárképző Intézete létrehozását az indokolta, hogy a debreceni állami egyetem létrejöttét és a Debreceni Református Kollégium felsőoktatási intézményeinek a debreceni egyetembe integrálódását és fakultássá fejlődését követően a bölcseleti akadémia, benne a tanárképzés, elvesztette református jellegét. A budapesti Eötvös Collegium mintájára szervezett Tanárképző Intézet a bölcsészhallgatók számára kínált kiegészítő egyházias képzést, a Lelkészképző Intézet pedig az egyetemi teológiai kar hallgatóinak gyakorlati teológiai képzését biztosította. 170
