Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Vér Eszter Virág: "Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is..." Erzsébet magyarországi kultuszának kialakulása
1 az uralkodó magyarországi recepciójára, noha a családi tragédiák, illetve a világháború kitörésének idején hajlott kora ezen némiképp tompítani tudott. Andrássy Gyula unokája, Károlyi Mihályné a császári pár megítélését kísérő magyarországi toposzokat a következőképp villantja fel emlékirataiban: „Mélységesen tiszteltük »Erzsébet királynét«. Azt hallottuk, hogy okos, jó asszony, a magyarok valóságos őrangyala, és minden erény megtestesülése. A királyról már egészen más véleménnyel voltak: gonosz és ostoba, szívtelen, kegyetlen és önző, aki megkeserítette felesége életét.”6 A lakosság véleményének formálását célzó udvari szándékok kezdetben esetenként, a későbbiekben már célzottan Mária Teréziát idéző szerepjátékká váltak, melyek a válságos periódusok fenyegetettsége közepette a Birodalom magyarországi részének megnyerésére irányultak.7 8 Erre az a spanyol követ is utalt beszámolójában, aki figyelemmel kísérte az uralkodópár 1866-os, gondosan megkonstruált magyarországi látogatásának eseményeit, „...tulajdonképpen a császárné szépsége és kedvessége, akinek viselkedésében, mellesleg legyen mondva, egy második Mária Terézia szerepének eljátszására törő ambíciót lehet felfedezni, hihetetlen benyomást tett, és hogy csak a legmagasabb osztályokban, illetve a parlamentben nem képviselt osztályokban érik az elhatározás, hogy hangosan tiltakozzanak egy ilyesfajta ambíció túlzott igénye ellen.”6 Ezt a későbbi (magyar) vissza- emlékezők is hasonló módon értékelték: „Eljátszották a lovagias magyar nemzetnek Mária Terézia idejére emlékeztető szerepét. Okosan tették. ”9 Erzsébet személyiségének sajtóbeli reprezentációja természetesen követte a nemzetközi tendenciákat, és azt még inkább erősítette az alattvalókkal való érintkezési formák kiszélesedése. Mindez magától értetődően biztosított prioritást a kultuszteremtéshez. A korszak differenciálódó sajtókultúrája a maga finomodó eszköztárával is egyre alkalmasabbá vált e feladatra. Andrássy Gyula személye a kultusz életre hívásának több mozzanatában is meghatározó volt. Az általa közvetíteni kívánt identitás megerősítésének eszközeként vált ugyanis általánosan elfogadottá az új Erzsébet-kép is. Erzsébet kultuszának hivatalossá tétele/kanoni- zálása Andrássy miniszterelnökének első fázisában valósult meg, kiteljesedése pedig külügyminiszterségének időszakára, tehát az 1870-es évekre tehető. „Kíméletlen fiatal, dacos királynak új hitvese jó szelleme is...” 6 Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban. Európa, Budapest, 1985, 26. o. 7 E párhuzamkeresés nemcsak a későbbi események szinkronizmusa révén „manifesztálódott”, hanem azt is eredményezhette, hogy a Mária Teréziát követő uralkodók feleségei nem hagytak nyomot a magyar történeti emlékezetben. Kivételt képez ez alól (valamelyest) Zsófia főhercegné nővére, Karolina Auguszta, Ferenc császár negyedik felesége, - jóllehet az ő feladatköreit (távollétében) Magyarországon József nádor harmadik felesége, Mária Dorottya gyakorolta. E karitatív szerepkört, illetve a reprezentatív feladatkörök némelyikét 1851-től kormányzónál, majd később főkormányzónéi minőségében Albrecht főherceg felesége, Hildegárd főhercegnő, Erzsébet unokatestvére vette át. 8 Luis López de la Torre Ayllon H-1365/N0 22. számú jelentése (Bécs, 1866. február 8.). Közli Anderle Ádám (szerk.): A magyar kérdés. Spanyol követi jelentések Bécsből 1848-1868. Hispánia, Szeged, 2002, 152. o. 9 Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Emlékezések a magyar állam kialakulásának újabb korszakából. Nyugat, Budapest, 1911, 207. o. 95
