Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Kozári Mónika: A Deák-párt és a Szabadelvű Párt vezető politikusainak viszonya a Habsburg-udvarral
A Deák-párt és a Szabadelvű Párt vezető politikusainak viszonya a Habsburg-udvarral Ferenc József adott Andrássy véleményére, és meglátta benne a birodalmi szinten gondolkodó politikust. így Andrássynak az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikájába is volt beleszólása, például a porosz-francia háború idején folytatandó semlegességi politika kérdését illetően. Éppúgy a birodalom belső ügyeiben is Andrássy megkérdezése után döntött Ferenc József, például 1871-ben az ún. Hohenwart-krízisben, amikor a csehek Karl Sigmund von Hohenwart osztrák miniszterelnök segítségével trializmussá akarták alakítani a dualista állam- rendszert. 1871 novemberében az uralkodó közös külügyminiszterré nevezte ki. Ekkortól Andrássy feladata volt az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikájának irányítása. 1871 és lemondása, 1879 között - mint már arról szó volt - bejáratos volt a királyi családba, fiai Rudolf főherceg játszótársai voltak.36 * Összegzésként elmondható: a szabadságharc és az 1850-es évek megtanították Ferenc Józsefet arra, hogy a magyarokat nem tudja megtörni, az elnyomó állam működtetése pedig nagyon költséges és meghaladja a birodalom anyagi erejét. Rájött, hogy a Habsburg Birodalom helyzetét csak akkor tudja stabilizálni, ha a magyarokkal kiegyezik, megadja nekik azon jogokat, amelyeket már 1848-ban is követeltek. A kiegyezéssel megteremtették a polgári fejlődés alapjait Magyar- országon. A dualista Osztrák-Magyar Monarchia pedig Európa egyik vezető nagyhatalma maradt, és minthogy akkor még öt európai állam irányította az egész világot, Ferenc József birodalma a világ egyik vezető hatalma volt. A magyarok századok óta nemzeti királyra vágytak. Kívánságuk teljesült, és Ferenc József személyében, aki 1871 után a dualizmus egyik legfőbb védelmezője lett, s ehhez egészen élete végéig tartotta magát, végre megkapták a „nemzeti királyt”. 36 Károlyi Mihályné [Andrássy Katinka]: Együtt a forradalomban. Negyedik kiadás. Budapest,
