Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom szakban ápoltak intenzíven, jóllehet itt a perek a kezdeti időszakban jelentőségüket vesztették. Érdekes és speciális témával foglalkozik Matej Medveczky, aki a háború időszakában létrejött szlovák nacionalizmus elleni harcot a politikai perek elemeként mutatja be. Ezzel megpróbál a csehszlovák összállamon belüli szlovák részre fókuszálni, és ez olyan aspektus, amely ez idáig viszonylag kevesebb figyelmet kapott. Egységként értelmezendő a három „osztrák” tanulmány. Stefan Karner a perek áldozatainak a Hruscsov-érában kezdődött és az 1990-es években is zajlott rehabilitálásának minden bizonnyal általánosan érvényes témájával foglalkozik, és eközben jelentősen kitágítja a kereteket, bevonva a kérdés vizsgálatába a hadifoglyokat is. A tanulmányt, mivel az, hasonlóan Luks írásához, az „alapokkal” foglalkozik, a kötet elejére tette a szerkesztő. Karner munkája a szinte percnyi pontossággal bemutatott statisztikák miatt minden bizonnyal a jövendőbeli kutatások lényeges kiindulópontja lesz. Egyébiránt ugyanez érvényes Mikó Zsuzsanna The Operation and Administration of the Supreme Courts People’s Tribunal Council 1945-1963 című tanulmányára is. Speciális esetet mutat be ezzel szemben Barbara Stelz-Marx, aki azon személyekkel foglalkozik, akiket a szovjet katonai bíróságok ítéltek el, és 90 esetben ki is végeztek Ausztriában. A megszállt Ausztria nem utolsósorban az össz-osztrák kormány miatt biztosan speciális esetet jelentett, mert e pereket nem lehetett kirakatperek formájában lebonyolítani. Szembetűnő, hogy a kormányt és a hozzátartozókat bizonytalanságban hagyták az érintettek sorsát illetően, a kivégzést, vagy jobban mondva a jogra támaszkodó meggyilkolásukat titokban tartották, és a haláluk bejelentéséig, egészen az 1990-es évekig fantáziadús halálokokat adtak meg. Stelzl-Marx nagyon meggyőző módon mutatja be a rendszert, a közös eljárást, még ha ez nem is volt a kezdetektől nyilvánvaló. Dieter Bacher kötetzáró írása az „osztrák kémek” legendákkal átszőtt témájával foglalkozik. Bizonyára ez is egy olyan terület, ahol kevésbé lehet „kirakatperekről” beszélni a szó hagyományos értelmében, de (nem számítva Siegfried Bär alapvető munkáit) éppen a titkosszolgálati terület szegényes kezelése miatt, mindenképpen a kötet erénye, hogy ezt a rokon területet is szisztematikus analízis alá vonja. Összegzés A kötet nem csupán az egyes tanulmányokat tekintve, hanem összességében is jól sikerült, és lehetőség szerint a maga egészében javasoljuk olvasásra és fel- használásra. Csak így válik láthatóvá ugyanis az a szál, amely végighúzódik az összes sztálini és részben a poszt-sztálini kirakatpereken is. Ahogy már említettem, Albániát és Bulgáriát is be kellett volna vonni. Ugyancsak célszerű lett volna a vegyes nyelvű publikáció ilyen formája esetén a német nyelvű tanulmányok előtt angol, az angol nyelvűek előtt pedig német összefoglaló közlése. Egyik meg376
