Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom rövid ismertetésével bezárólag. Mindezt külön fejezetek és alfejezetek tagolják, többnyire egységes témakörökben. Mivel összefoglaló munkáról van szó, ezért a fejezetek tagolása a többnyire ismert szintézissorozatok3 mintáját követi. Vagyis az alfejezetekben a politika, a közigazgatás, a gazdasági és demográfiai folyamatok, a társadalom, a közművelődés és az oktatás kerülnek bemutatásra egy-egy korszak keretében. Kissé aránytalan lett a monográfia beosztása amiatt, hogy a dualista időszak közel 50 éve (1867-1918) nagyjából ugyanannyi oldalon (közel 400) került kifejtésre, mint a 20. századra vonatkozó rész (1918-1990). Utóbbi esetben ugyanis teljesen más, és bőségesen fellelhető forrástípusokat kellett feldolgozni. (Az 1867-es kezdőév érthető, hiszen Erdély uniója Magyarországgal, továbbá a dualista államfejlődés egy teljesen új korszakot nyitott a régió történetében.) Egy másik aránytalanság, hogy az első világháború eseményei mindössze egy rövidebb alfejezetnyi részt kaptak, míg a második világháború egy egész fejezetet tesz ki, dupla oldalszámban az előzőhöz képest. Ez azzal is magyarázható, hogy míg a második világháború Erdélyre (szűkebben a Székelyföldi megyékre) vonatkozó eseményeiről több kutatás, doktori disszertáció is készült vagy készül, amelyek lefedik a politika-, had-, illetve társadalom- és gazdaság- történetet, addig az első világháborúról, a centenáriumi rendezvények ellenére, az utóbbi években nem készültek hasonlóan kimerítő alapkutatások.4 A kötet első része, melynek szerkesztője és (nagyrészt) szerzője Pál Judit, a dualizmus korszakát mutatja be. Pál több évtizedes tapasztalata meghatározó a téma kutatásában,5 az általa írt fejezetek teljes egészében szintetizálják az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit a politikai élet, a közigazgatás, a városfejlődés, az oktatás-művelődés és a székely identitás kérdéskörében. A demográfiai folyamatokról Pakot Levente értekezik, aki statisztikai adatokkal, infógrafikákkal próbálja lefedni a dualizmus népességi mutatóinak főbb jellemzőit. A gazdasági jellemzőkről Balaton Petra ír; különös hangsúlyt kap a szerző korábbi kutatási témája, amely a székelyföldi felzárkóztatási programot, a „székely akciót” mutatta be.6 A dualizmus végét jelentő első világháború székelyföldi eseményeit, valamint a székely katonák viszontagságait Csikány Tamás írása összegzi. A kötet második, huszadik századra vonatkozó része - az 1940-44 közötti időszakot leszámítva - a román állam keretei között mutatja be a Székelyföldet. Ezt a részt Bárdi Nándor szerkesztette, szerzőként pedig a két világháború közöt3 Pl. Gergely András: Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2005; Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2010. 4 Pedig igény van rá, és a tendenciák is erre következtetnek. Lásd Szőts Zoltán Oszkár: Volt egyszer egy évforduló - válogatás az utóbbi két év első világháborús szakirodalmából. Múltunk, 2016. 2. sz. 120-148. o. 5 A teljesség igénye nélkül: Pál Judit: Városfejlődés a Székelyföldön 1750-1914. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2003; Uő: Unió vagy „unifikáltatás”? Erdély uniója és a királyi biztos működése (1867-1872). Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2010. 6 Balaton Petra: A székely akció története, 1902-1914. PhD értekezés. Debreceni Egyetem, 2006. http://www.cartofil.hu/phd_lpsw.pdf (Utolsó letöltés: 2016. 10. 07.). 342
