Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Irodalom

I

ti időszak közigazgatási, politikai, demográfiai és oktatási-művelődési folyamatait mutatja be.7 A két világháború közötti időszak gazdaságtörténeti, agrárpolitikai viszonyairól Tóth-Bartos András értekezik. A második bécsi döntést és az azt követő négy év politikai-gazdasági és társadalmi viszonyait Oláh Sándor, a második világháború székelyföldi hadtörténeti vonatkozásait pedig Nagy József ismerteti. A szocialista időszakkal és annak alfejezeteivel Novák Csaba Zoltán foglalkozik, aki a gazdasági és kultúrpolitikai jellemzőkre vonatkozó részeket Tóth-Bartos Andrással közösen jegyzi.8

Terjedelmi okokból nem lehetséges a kötet tartalmának részletes ismertetése, mégis kiemelném annak székely identitásra vonatkozó részeit. Ugyanis ezek a részek talán a legolvasmányosabbak, emellett pedig kellő mértéktartással nyúlnak olyan kanonizálódott tematikákhoz, mint Orbán Balázs máig gyakran idézett Székelyföld története. Hasonlóan érdekes vonatkozása az identitáskérdésnek a székely himnusz keletkezése és folklorizálódása a köztudatban. Vagyis az, hogy miként keletkezett és szivárgott át a székely himnusz Erdélybe a két világháború között, és hogyan vált egyszerre az ellenállás és az együvé tartozás szimbólumává, mára gyakorlatilag a Szózatot is háttérbe szorítva.

A kötet külleme igényes, a szövegekben képek, illusztrációk törik meg az egyhangúságot. Azt azonban kiemelném, hogy bizonyos esetekben, például amikor az illusztráció dokumentumot ábrázol, nem ártott volna azt nagyobb méretben közölni, mivel annak egyben információközlő értéke is van, kis méretben pedig olvashatatlan (pl. a 62. és 248. oldalakon levő képek). Az illusztrációk mellett a kötet forrásértékét a különböző grafikonok és a már említett térképek is növelik. Bár a szerzők a szűkebb szakmán túlmenően a nagyközönséget is próbálják megszólítani, úgy gondolom,, hogy ez nem mindig sikerül. Mivel alapvetően többszerzős munka, a szövegek olvasmányossága változatos. Ezen valószínűleg további fogalommagyarázó szövegdobozokkal lehetett volna segíteni.

A kötet a gyakori ismétléseket és szerkesztési/tördelési hibákat leszámítva, úgy gondolom, hogy értékes szintézise az utóbbi negyed évszázad e témára vonatkozó szakmai kutatásainak. Olyannyira, hogy a szerkesztők több esetben építették be a kötetbe olyan munkák eredményeit, következtetéseit, amelyek még csak kéziratban voltak hozzáférhetőek.9 A kötet fontos mérföldkő, és a Székelyföldre vonatkozó történeti kutatások jelenlegi állapotát összegzi. Ami

Irodalom

~ Bárdi elsősorban megkezdett, vagy éppen befejeződő alapkutatásokat összegez, illetve saját munkásságából is bőven inspirálódik. Bárdi Nándor: Otthon és Haza. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2013.

8 Novák Csaba Zoltán kutatási területe a romániai magyar kisebbség története a szocialista időszakban, e tematikáról több könyvet is írt, Tóth-Bartos Andrással közösen pedig Kovászna megye szocialista időszakának történetét dolgozták fel. Novák Csaba Zoltán - Tóth-Bartos András - Kelemen Kálmán Lóránt: Újjászületés, Háromszékből Kovászna. Háromszék Vármegye Kiadó - Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2013.

9 Ilyen például Sárándi Tamás időközben már megjelent kötete: Levezényelt visszacsatolás. A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2016.

343