Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom díj Levéltári szakmai kiadványok kategóriájában 2016-ban első helyezést elnyert kötet vitathatatlan érdeme éppen ez.1 A könyvön a borító színe miatt első pillantásra látható, hogy az a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiadványa, az I. Levéltári leltárak sorozat újabb, 10. tagja. Ezáltal illeszkedik az 1950-ben megindított sorozathoz - mégis egyedi, kívülálló a helyzete: ezúttal nem az Országos Levéltár állományát mutatja be. A vaskos ismertető leltár bőséges és megbízható tájékoztatást nyújt magyar nyelven a bécsi Házi-, udvari és állami levéltár, azaz a Haus-, Hof- und Staatsarchivban (HHStA) őrzött és a magyar történettudomány számára értékes, 1918-ig terjedő levéltári iratanyagról és annak aktuális állapotáról. A Bécsben található dokumentumok az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása óta vonzzák a magyar kutatókat, mégis kevés megbízható és részletes tájékoztató állt mindezidáig a rendelkezésükre. Miskolczy Gyula és Szekfű Gyula tollából 1924 és 1927 között jelent meg ismertető (Szekfű Gyula - Miskolczy Gyula: A Házi-, Udvari és Állami Levéltár Bécsben. Levéltári Közlemények, 2. évf. 1924. 18-54., 4. évf. 1926. 44-79., 5. évf. 1927. 104-128.). Ez azonban már régóta nem tekinthető megfelelő kiindulópontnak: azóta pusztított a második világháború, valamint számos átrendezést és átdobozolást hajtottak végre az iratanyagban. A levéltár saját segédlete az ötkötetes Gesamtinventar (Bittner, Ludwig /Hrsg./: Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs. 5 Bde. Wien, 1936-1940 /Inventare österreichischer staatlicher Archive V/4-8/) pedig németül tájékoztat, és érthető módon nem a magyar szempontokra helyezi a hangsúlyt. Az interneten is elérhető új levéltári nyilvántartási rendszer, a ScopeArchiv (http://www.archivinformationssystem.at/suchinfo.aspx) ugyan fokozatosan egyre több adatot tartalmaz, de a részletes magyarázatok hiányoznak a leírásokból, így a magyar vonatkozások hangsúlyozása is. Emiatt már most bizonysággal állítható, hogy Fazekas István könyve elengedhetetlenül fontos a bécsi iratanyagok kutatásánál, és hasznos segítséget fog nyújtani nem csak a magyar, hanem más nemzetiségű kutatók számára is. A könyv létrejötte nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a levéltáros és történész szerző hosszú bécsi hivatali időszaka alatt alaposan megismerhette a HHStA állományát, olyan mélységben, amelyre előtte a második világháborút követően egyik bécsi levéltári delegátusnak sem nyílt lehetősége. Sőt, megkockáztatható a kijelentés, hogy bizonyos állagokat jobban ismer, mint a kezelésével megbízott osztrák referens. Egyedül csak így lehetséges, hogy a könyvből érthetően tárul elénk a HHStA bonyolult rendszere. Ez az összetett gyűjtemény jelentősen eltér a Magyarországon megszokott levéltári rendszerektől, mivel kezdetben főként a pertinencia-elv érvényesült, és ez alapján kerültek kiválogatásra az iratok, de később számos, proveniencia alapon szerveződött fond került be az állományba. 1 Az ismertetés a 2016. január 28-i díjátadón elhangzott laudatio bővített változata. 332
