Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Irodalom

Irodalom

Források a 18. századi német bevándorlók életéről

Karl-Peter Krauss: Quellen zu den Lebenswelten deutscher Migranten im Königreich Ungarn im 18. und frühen 19. Jahrhundert. Stuttgart, 2015 /Schriftenreihe des Instituts für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde. Band 20. - Quellen und Forschungen. Bd. 3./, 707 o.

Nem mindennapi forráskiadást tart kezében az olvasó. Számos mű született már a 18. században Magyarországra betelepített németek történetéről: helytörténeti munkák, a telepítés folyamatát, szervezését feldolgozó művek, egy-egy terület népcsoportjának nyelvészeti, néprajzi, történeti megközelítésű feldolgozásai. Még a betelepített németek mindennapjaival foglalkozó tanulmányokat is ismerünk, de még soha senki nem próbálta meg a dokumentumok feldolgozásán, a bennük rejlő információk értelmezésén túl, maguknak a forrásoknak a kiválogatásával és megjelentetésével megközelíteni a témát. Ráadásul az eddig megjelent valamennyi munka az állami telepítés, a hatóságok felől közelítette meg a kérdést, de sehol nem jelent meg a személyes élmény, az egyének sorsa, a mikrokozmosz.

E forráskiadás szerzője több mint 50 levéltár anyagából válogatott dokumentumokat: Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg, Ausztria, Románia, Szerbia és Magyarország levéltárainak vonatkozó iratanyagát tárta fel. Amikor a kutató ilyen hatalmas forrásanyagot vesz kézbe, óhatatlanul felmerül a probléma, milyen szempontok szerint válogasson, mit tegyen bele a kötetbe, mit hagyjon ki, hiszen nyilvánvaló, hogy teljességre törekedni nem lehet. A forráskiadás szempontjainak meghatározásához, majd ezt követően a források kiválasztásához a szakirodalom alapos ismeretére is szükség van, hiszen pontosan kell tudnia a szerzőnek, hogy milyen dokumentumok kerültek addig feldolgozásra, milyen szempontok szerint, hol van az adott téma kutatásában „fehér folt”. Karl- Peter Krauss igen pontosan ismeri a szakirodalmat, sőt a könyv egyik erénye - bár a szerzőnek nyilván nem ez a szempont lebegett a szeme előtt -, hogy az összeállítás végén szereplő irodalomjegyzéket akár a 18. századi német betelepítésekre vonatkozó téma összefoglaló bibliográfiájának is tekinthetjük, és ekként is használhatjuk.

Visszatérve a források kiválogatásának kérdéséhez, feltétlenül meg kell említenünk, mennyire fontos a megfelelő válogatási szempont meghatározása, tehát az, hogy ilyen gazdag forrásanyagból a valóban releváns, a meghatározott témához kapcsolódó dokumentumokat válasszuk ki. A szerző maga is hosszan írt arról, mily módon jutott el végül ahhoz a szerkezethez, amelyre a kötetét felépítette. A tematikus forráskiadások esetében, főleg akkor, ha a rendelkezésre álló források különböző dokumentumtípusokat képviselnek, a legegyszerűbb rendezési elv a kronologikus kiadás. Ezt a csapdát Karl-Peter Krauss sikeresen elkerülte: a könyvében szereplő 138 dokumentumot ugyanis logikus rendben, tema329