Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom tikusan csoportosítva adta közre. Az öt nagy témakör, melyekbe a dokumentumokat rendezte: I. A telepítéssel kapcsolatos rendeletek, az ezzel összefüggő pénzügyek intézése, a telepítési tárgyalások lefolytatása; II. A telepítések formái, végrehajtásuk; III. Az elindulás és megérkezés között megtett út történései; IV. A betelepített emberek életének megszervezése, hétköznapjaik, berendezkedésük; V. A telepítés folyamán történt bűnesetek, tolvajlások, csalások, perek. A nagyobb fejezeteket további kisebb témaegységekre, alfejezetekre bontotta. Magukat a forrásokat eredeti nyelvükön (többségükben németül, de esetenként latinul, sőt, magyarul is), a korabeli helyesírás megtartása mellett adta közre. A szerző valamennyi dokumentumnál közölte annak pontos lelőhelyét (levéltári jelzetét), rövid tartalmi kivonatát, megadta az irat keltezését, szerzőjét, címzettjét. A forrásokban előforduló helységek nevét beazonosította mai névalakjukban, jelezte, hogy melyik országban fekszenek, ugyanígy lábjegyzetben közölte a régies vagy elírt szavak mai jelentését, formáját. Ahol az értelmezéshez szükséges, ott Bevezető megjegyzések címen magyarázó szövegeket fűzött az egyes forrásokhoz, háttér-információkat adva tartalmuk jobb megértéséhez. És tette mindezt úgy, hogy magának a forrásszövegnek az olvasását technikailag nem törte meg, az eredeti szöveg egységben jelenik meg, jól olvasható. A magyarországi németek történetének feldolgozásakor ez idáig minden szerző a „nagy egység” felől közelítette meg a témát, nem nevesített, nagyobb embercsoportok történetét dolgozta fel, uralkodói rendeleteket, hatósági iratokat, mondhatjuk úgy is, személytelen dokumentumokat használt fel. Karl-Peter Krauss könyvében a hétköznapi ember jelenik meg, akinek neve, családja, személyes indíttatású története van, okkal hagyja el hazáját, hogy idegenben próbáljon szerencsét. A kiválogatott dokumentumok megláttatják velünk a történelem nagyobb eseményeinek sodrában evickélő átlagembert, aki hosszú utazás után érkezik meg új hazájába, ahol sokszor betegségek, nélkülözések, de mindenképpen kemény munka várja; sorsa nincs híján a tragikus fordulatoknak sem. Úgy vélem, ez a kis mikrokozmosz, az egyes ember sorsának a források tükrében történő bemutatása teszi érdekessé ezt a művet a nem szakemberek, a laikus érdeklődők számára is. Igen jó példa arra, miként lehet tudományos igényű, nagy mesterségbeli tudásról tanúskodó forráskiadást készíteni úgy, hogy abból ne csak a szakmai közönség profitáljon. Az itt feltárt források többségükben a kutatás számára eddig ismeretlen dokumentumok, most közlik először őket. Tekintve azt, hogy a könyv és általában a téma dokumentumai igen nagy területi szórásban találhatók Európa-szer- te számos levéltárban, a kötet kiemelten is segítséget nyújthat a kutatóknak további feltáró munkájuk során, hiszen esetleg olyan forrásokat is elérhetnek így, amely a földrajzi távolság miatt ismeretlen maradt volna előttük. E forráskiadás szerzőjének célja, hogy a német betelepítést az egyes ember szemszögéből és sorsán keresztül ábrázolja, példaértékű lehet más kutatási területek számára is. Hiszen a történelem eseményeinek feldolgozásakor a vizsgált 330
