Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően - Kozári Mónika: A Deák-párt és a Szabadelvű Párt vezető politikusainak viszonya a Habsburg-udvarral
Habsburgok és Magyarország a kiegyezést követően politikából való kiválása; a Deák-párt bomlása; a gazdasági válság, az ország rossz pénzügyi viszonyai; Tisza Kálmán helyzetfelismerése és persze Andrássy Gyula, aki meglátta benne az erős, keménykezű vezetőt és meggyőzte Ferenc Józsefet. Az uralkodót pedig nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy fogadja el Tisza Kálmánt a múltjával együtt, és bízzon meg benne. Tisza Kálmán becsületesen kitartott amellett, amit elvállalt. A kiegyezés híve lett, annak fenntartója, Ferenc József egyik támasza.18 Deák Ferenc becsületességét, hazaszeretetét az udvarban is jól ismerték. „Ő a maga javára soha sem tett a közélet terén semmit. Nagyravágyás, dicsszomj, hiúság ismeretlen volt az ő erkölcsi világában. Királya sem jutalmazhatja másképpen, mint meleg kézszorítással, vagy keret nélküli arczképével. Királynéja is csak ravatalára tehet koszorút. »Nem kell nekem semmi«, mondd Deák Ferenc egy alkalommal, »hanem Ó Felsége minden valószínűség szerint túlél engem és csak azt kívánom: mondja azt, ha meghalok, hogy Deák Ferencz becsületes ember volt.« Elmondotta ezt a király már sokkal előbb is felőle. Deák első kihallgatása utána a király így szólott egy magyar conservatív államférfiúhoz: »Ez azután a tetőtől-talpig becsületes, erős meggyőződésű ember.«”19 Deák tudta, hogy Magyarország elmúlt háromszáz évében meghatározó elem volt az, hogy küzdött az alkotmányáért. Tudta, hogy Bécsben a magyar alkotmányt tartják a legveszedelmesebb akadálynak, amely miatt Ausztriából és Magyar- országból nem lehet egységes szervezetű birodalmat alapítani. „Fia fel nem szólal a nemzet, midőn a hatalom átlépte a törvények határát, ki fogja figyelmeztetni a kormányt elkövetett hibájára s mi fogja rábírni, hogy a törvények ösvényére ismét visz- szatérjen? Sértett törvények mellett komoly bölcsességgel felszólalni több tiszteletet mutat a fejedelem iránt is, mint a gyáva hallgatás, mert amaz férfias bizalom, ez pedig kétkedés a fejedelem igazságosságában. Azon nemzet, a mely törvényeinek, polgárjogainak sérelmét gyáván, hallgatva tűri, gyáván hagyná el fejedelmét is a veszély óráiban. A gyáva népnek fejedelme se örüljön, mert félelem és bizalom, hűség és gyávaság egy népben együtt sohasem létezik” - vallotta Deák.20 Deáknak az volt az alapállása, hogy „mikor sérelmeinket kívánjuk orvosolni, akkor törvényeink igazságát és nem kegyelmet követelünk.”2' „A szentesített törvényekhez ragaszkodni kell és a mellőzésükre nem ok az, hogy udvari körökben ellenállhatatlan gyűlölet uralkodik az 1848-diki törvények ellen.”22 Deák vezérszerepe mindig összhangban volt korszaka felfogásával. Azért az ő államférfiúi pályáján látom igazán a kollektivizmus és individualizmus egyensúlyát. A korszak, amely őt áthatotta, Deák államférfiúi egyéniségének jellegét viseli magán. 18 19 20 21 22 Uo. 256-558. o. Deák Ferenc munkáiból... I. kötet, 11. o. Uo. 32. o. Uo. 33. o. Uo. 34. o. 32
