Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom ezzel mind a magyar, mind pedig a teljes latin nyelvű szöveg kereshetőségét biztosítják. A kötetben csak a magyar nyelvű szövegekhez készítettek név- és helymutatót. A könyv harmadik fejezetét (Függelék) több elem alkotja. így a 17. századi országgyűlések Pest vármegyei forrásainak listája a vármegyei követek nevével és a vonatkozó források lelőhelyének pontos megjelölésével, valamint a 18. század első felében, 1717 és 1737 összehívott concursusok Pest vármegyei forrásainak jegyzékével és követeinek nevével. Az előbb említett 17. és 18. századi források egy része valamilyen formában már korábban megjelent, míg másik részük csak levéltárban hozzáférhető anyag. Az utolsó fejezetet Pest vármegye 18. századi országgyűlési követeinek betűrendbe sorolt életrajzgyűjteménye zárja. Ez könyvészeti és levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be egy-egy személy életútját, és kiváló alapot kínál a későbbi társadalomtörténeti vagy egyéb szempontú kutatások, elemzések elvégzéséhez. Összegzésképpen elmondható, hogy fontos kötet jelent meg a követutasítások témakörében, amely valóban példaként szolgálhat majd a további hasonló munkákhoz. Véleményem szerint egy későbbi kiadvány esetében azonban már érdemes lenne a korszakhatárt az 1708. évtől egészen 1848-ig kitolni, hogy ezáltal egy közel másfél évszázados periódusban legyen lehetőség a követutasítások fejlődését és tartalmuk változását vagy épp változatlanságát vizsgálni. Ugyanezt alkalmazhatónak látom az egyes vármegyéket képviselő követek személyét illetően is. Továbbá megfontolandó újításnak vélném a vármegyék országgyűlési követeinek életrajzát tartalmazó fejezet átalakítását valódi adattárrá az „egy adat - egy hivatkozás” módszerrel. Ez - bár e kötet lábjegyzetelése példás - meg- könnyíthetné a későbbiekben egy elektronikus adatbázis létrehozását. Végül érdemes lenne a személyes adattárban szereplő adatokat tematikusán csoportosítani, külön hangsúlyt helyezve például a családi kapcsolatokra vagy a hivatali pályafutásra. Előbbi javaslatra jó példa Heckenast Gusztáv „ki kicsodája”,8 míg utóbbira Pálmány Béla legfrissebb országgyűlési almanachja.9 Sebők Richárd ® Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005 /História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 8.1. 9 Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja, 1825-1848. Budapest, 2011. 328
