Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Irodalom
Irodalom Vármegye és követutasítás a 18. században Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században. Összeállította Kiss Anita, Nagy János, Kapitány Adrienn. Szerk.: Kiss Anita. Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, Budapest, 2015, 197 o. A szakmai közönség számára sem a vármegyék jelentőségét, a köznemesek politikai szocializációjában játszott szerepét, sem pedig a rendi országgyűlések fontosságát a 18. században vagy az egész késő rendi korszakot tekintve nem szükséges részletesen bemutatni.1 Noha a kutatók egy csoportjának érdeklődése az utóbbi néhány évben ismét a fenti témák felé fordult, és már több jelentős tanulmány vagy monográfia látott napvilágot e témakörben,1 2 még mindig nagyon komoly alapkutatások elvégzésével adós a magyar történész társadalom. Utalnék itt arra, hogy például a rendi korszak vármegyéinek számához képest még mindig elenyésző a megjelent és korszerűnek tekinthető vármegyei archontológiák aránya.3 Még elkeserítőbb a kép, ha az országhatárainkon kívülre került vármegyékre vonatkozóan keresünk hasonló témájú munkákat. A nemesi vármegyék és a diéták működésének összefüggéseit, az országgyűlések vármegyék általi befolyásolási kísérleteit tárgyaló művek sorába illeszkedve jelent meg az általunk ismertetendő kötet Kiss Anita, Nagy János és Kapitány Adrienn tollából, Kiss Anita szerkesztésében. A Pest-Pilis-Solt vármegye 18. századi követutasításait szöveggyűjteménysze- rűen tartalmazó munkát három nagyobb egységbe szerkesztette Kiss Anita. A bevezető fejezetet megelőzően megismerhetjük a szerzők kötetükkel kapcsolatos céljait: egyrészről fontosnak tartják a forrásfeltáró alapkutatások elvégzését, hogy minél jobban megvilágíthassák a 18. századi fejlődés és változások szerepét a reformkori magyar viszonyok megalapozásában. Másrészről pedig a későbbiekre nézve mintául kívánják állítani művüket más vármegyék követutasításait tartalmazó kiadványok számára. Éppen ezért a szerkesztés során fontos szempont volt az egyes fejezetek bővíthetősége és összehasonlíthatósága. 1 Szíjártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés, 1708-1792. Budapest, 2005. 2 Politikai elit és politikai kultúra a 18. század végi Magyarországon. Szerk.: Szíjártó M. István - Szűcs Zoltán Gábor. Budapest, 2012; Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk.: Dobszay Tamás - Forgó András - iíj. Bertényi Iván - Pálffy Géza - Rácz György - Szíjártó M. István. Budapest, 2013. 3 Ódor Imre: A „hivatali elit” Baranya vármegyében, 1711-1813. Levéltári Szemle, 1995. (45. évf.), 2. sz. 21-34. o.; Zala megye archontológiája, 1138-2000. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000 /Zalai Gyűjtemény 50./; Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715-1848. Gyula, 2009 /Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11./; Heves megye történeti archontológiája, (1681-)1687-2000. Szerk.: Bán Péter. Eger, 2011 /A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14./; Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája, 1715-1750. In Tanulmányok Pest megye múltjából IV. Főszerk.: Tóth Judit. Szerk.: Kiss Anita - Rőczei Lívia. Budapest, 2012, 9-42. /Pest megye múltjából 15./ 324
