Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Műhely - Ungváry Krisztián: Karl Pfeffer-Wildenbruch, Budapest és a kitüntetések...

Műhely Szugyec éppen együtt volt Tolbuhinnal és Nyegyelinnel, közölte velük ezt az értesülést. Tolbuhin megparancsolta, hogy azonnal vigyék a német tábornokokat a frontparancsnokságra. De Tolbuhinhoz a foglyok nem érkeztek meg. Este pedig a Szovinformbüro [azaz a Szovjet Tájékoztatási Hivatal - U. K.] jelentette, hogy feb­ruár 15-én a 2. Ukrán front alakulatai szétverték az ellenség bekerített szórvány alakulatait Budapest térségében, foglyul ejtették a főparancsnokukat és még két tábornokot. Tolbuhin magyarázatot követelt Szugyectől. Az pedig csupán annak pontos ide­jét tudta megmondani, amikor a légvédelmi ezredparancsnok elindult a német tábornokokkal a fogolyejtés helyéről. A marsall követelésére Szugyec felhívta tele­fonon Malinovszkijt és azt kérte, közölje Moszkvával, mi is történt valójában. Ami történt az megtörtént, minek erről még beszélni - vágott vissza Malinovszkij ingerülten. Tolbuhin ezután felhívta Sztálint és jelentette neki, hogy kik kapták el a német tábornokokat Budapesten. A főparancsnok - Szugyec szavai szerint - így döntött: Nem adunk ki cáfolatot, de mi úgy vesszük, hogy Budapesten a végső győzelmet az ellenség felett pontosan az ön 3. Ukrán frontja aratta. Midőn a 3. Ukrán front parancsnokságára végre megérkezett a 17. légihadsereg légvédelmi ezredének parancsnoka, elmondta, hogy főparancsnoka utasítására, megerősített őrizet alatt, két autóval szállította a német tábornokokat. Csakhogy az úton megállították őket a 2. Ukrán front Különleges osztályának munkatársai és megparancsolták, hogy a foglyokat szállítsák Malinovszkij parancsnoki állásába. Hát így osztozkodtak a marsaitok Budapest legyőzőinek babérjain két hónappal azelőtt, hogy Zsukov és Konyev azon civakodott, hogy ki vette be Berlint.”32 Sajnos Pfeffer-Wildenbruch rendkívül szűkszavú visszaemlékezésében egyál­talán nem részletezi fogságba esésének körülményeit. Ezért nem tudjuk, mi az igazságtartalma annak az orosz memoárban elejtett megjegyzésnek, amely sze­rint „az A. M. Zsukov zászlóalj parancsnokhoz33 előállított Pfeffer kérte, adják vissza neki a drágakövekkel ékesített családi szablyát, amelyet harcos felmenőitől kapott. Ezzel a szablyával a hitlerista hadfi győztes menetben masírozott át Európa országain!’3* Fogságba esését követően Budapest német parancsnokát Budakeszire, a Kossuth Lajos utca 19. szám alatti házba szállították. Bár bizonyos írásokban azt említik, hogy a kitörés során megsebesült,35 erre sem saját visszaemlékezése, sem •39 To/iyÖKO B. ®.: Hefle/iMH. nepBwpí rnaBKOM crpaTerHHecKHX. - M.: Mo/ioaaa reapniia, 1979. ()K3JI). http://profilib.com/chtenie/13801/vladimir-tolubko-nedelin-27.php (Utolsó letöltés: 2016. december 26.) A dokumentum felleléséért és lefordításáért Meruk Józsefnek mondok köszönetét. A 134/1. NKVD zászlóalj parancsnoka. ^ http://nozdr.ru/militera/prose/russian/kukin_vt/10.html (Utolsó letöltés: 2016. december 1.) A dokumentum felleléséért és lefordításáért Meruk Józsefnek mondok köszönetét. ^ Krätschmer: i. m. 838. o.; Wegmann: Die Eichenlaubträger... 2. kötet, 149. o. 268

Next

/
Thumbnails
Contents