Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Műhely - Somorjai Ádám: Kétszáz éves a Vatikáni Államtitkárság történeti - "külügyminisztériumi" - levéltára. Módszertani szempontok a magyar vonatkozású források kutatásához

Műhely

később a bíboros államtitkári hivatalban állandósult.3 Szintén a 16. századtól állandósulnak a pápai legátusok, küldöttek, állandó képviseletek formájában, amelyek lehetnek apostoli delegációk vagy nunciatúrák.4 Az állandósult pápai képviseletnek ebből a nunciusi intézményéből hazánk a mohácsi vész korszakában kimaradt, lévén, hogy a pápaság mindig az egyes keresztény szuverénekkel - így császárokkal, királyokkal, az itáliai államok esetében a velencei doge-i hivatallal, toszkánai nagyhercegi hivatallal stb. - tartott fenn diplomáciai kapcsolatokat.5 így a magyarországi egyházi és állami ügyek a Magyar Királyság mindenkori területén a bécsi nunciatúra, a hódoltság és Erdély esetében viszont az 1622-ben felállított Propaganda Fide Kongregáció illetékességi körébe tartoztak. 1920 óta van nuncius Budapesten, ezzel párhuzamosan állt fel az Osztrák-Magyar Monarchia másik utódállama kormányánál akkreditált prágai nunciatúra. A legújabb fejlemények vezettek odáig, hogy jelenleg az Apostoli Szentszék nunciatúrával rendelkezik Jugoszlávia utódállamainak kormányainál, így Ljubljanában (Szlovénia), Zágrábban (Horvátország), továbbá diplomáciai kapcsolat létesült Bosznia-Hercegovinával, Macedóniával és Montenegróval (Crna Gora) is.

Az Apostoli Szentszék külpolitikájának intézményrendszerét a francia forradalom, a napóleoni korszak, valamint VI. és VII. Pál pápa Napóleon általi elhurcoltatása változtatta meg. A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresz- szussal - 1815 - szinte egyidős az a vatikáni dikasztérium, amelynek ez az elsődleges profilja: a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációja, más néven a Sacra Congregatio pro negotiis ecclesiasticis extraordinariis, olaszul Sacra Congregazione degli Affari Ecclesiastici Straordinarii.6 Az „extraordinárius”, olaszul „straordinario” kifejezés arra utal, hogy főleg olyan ügyek tartoznak hozzá, amelyek szoros értelemben véve nem egyházi vonatkozásúak. Ez utóbbiak ilyen értelemben „rendesének nevezhetők, azaz az Apostoli Szentszék - más, kevésbé szerencsés és inkább politikai töltetű kifejezéssel a „Vatikán” A római kúria hivataltörténetéhez lásd pl. Del Re, Nicolö: La curia Romana. Lineamenti stori- co-giuridici. Vatikánváros, 1998, 4. kiadás. Az egyes dikasztériumok történetéről rövid eligazítás ajánlható a pápai évkönyv, az Annuario Pontificio végén. Ez a jelenlegi gyakorlat szerint a tárgyévre következő esztendő tavaszán jelenik meg. Lásd Annuario Pontificio 2016, 1814sk.

4 Irodalom: Cardinale, Igino: Le Saint-Siége et la diplomatic: Apercu historique, juridique et pratique de la diplomatic pontificale. Párizs - New York, 1962; Blet, Pierre: Histoire de la Représentation diplomatique du Saint Siege des origines ä l’aube du XIXe siécle. (Collectanea Archivi Vaticani, 9.). Cittá del Vaticano, 1982.

Nemes Gábor: Pápai követek a Mohács előtti Magyarországon. Századok 150 (2016), 2. sz. 369-385.

^ A korai periódusra lásd Pásztor Lajos: La Congregazione degli Affari Ecclesiastici Straordinari tra il 1814 e il 1850. In Archivum Historiae Pontificiae 6 (1968), 191-318. - 1865 júniusa és 1867 áprilisa között tanácsosa volt Haynald Lajos is. Lásd Lakatos Andor: Haynald Lajos közéleti és politikai tevékenysége. In Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 7 (1995), 3-4. sz. 97-150.

220