Levéltári Közlemények, 87. (2016)
Műhely - Tóth Krisztina: Két uralkodói oklevél a 13. századból
Műhely 27-én erősítette meg V. István király.23 * 25 Ez az átírás tehát megerősíti az 1333. évi oklevélben szereplő 1264. évi dátumot. Az oklevélben említett Mihály zólyomi ispán személye szintén az 1264. évhez köthető. Balassa Mikó fia, Mihály több évben is viselte a zólyomi ispán tisztet, 1253 és 1270 között többször előfordul ilyen minőségben.26 1264 és 1265 folyamán szintén őt említik zólyomi ispánként, és ispánként több birtokba iktatásnál és határleírásnál részt vett. 1264-ben Nyitra megyében, Turóc megyében és Liptó megyében is végzett iktatásokat.27 A határok jelölése és bejárása a feudális államszervezet megszilárdulása óta szokásban volt. A 12. századtól kezdve a poroszló feladatát képezte a birtokba vezetés és a határok bejárása. Ilyen esetekben a poroszló körbejárta az érintett földet, és határjelekkel vette körül.28 Az eljárásról jelentést tett az uralkodónak, ez azonban a korai időkben csak szóban történt meg. A 12. századból ugyanis nagyon kevés írásba foglalt határjárás maradt fenn, a fennmaradtak szinte kivétel nélkül későbbi hamisítványok. A legelső hiteles határjárást III. Béla 1181-ben kiadott közismert oklevele tartalmazza, amely elrendeli, hogy az előtte elintézett ügyek írásba foglaltassanak.29 30 1181-ből azután még három olyan oklevelünk maradt fenn, amely határok leírását tartalmazza. '0 III. Béla uralkodásának végén, majd Imre és II. András uralkodása alatt megszaporodnak a határjárást tartalmazó oklevelek. II. András 1231. évi rendelete után a poroszlók személye és hivatala egyre inkább háttérbe szorult, szerepüket a király bizalmi emberei vették át, akiket az uralkodó alkalmanként megbízott egy-egy feladattal. A megbízottak parancslevelet kaptak a királytól, és jelentést is írásban tettek. Gyakran az az ispán végezte a birtokba vezetést és a határjárást, akinek megyéjéhez az érin23 MNL OL, DL 65941. Balassa 202. sz. Az oklevelek említése: „Quo audito prefatus Iohannes filius Nicolai personaliter in eiusdem comitis Iohannis exsurgens presenciam quasdam litteras domini Stephani olim regis Hungarie felicis recordacionis anno ab incarnacione Domini millesimo ducentesimo septuagesimo secundo, quarto Kalendas Marcii, indicione quintadecima, regni autem sui anno secundo privilegialiter confectas seriem et continendam quarundem litterarum privilegialium domini Bele olim similiter regis Hungarie, patris sui anno Domini millesimo ducentesimo sexagesimo quarto, regni autem sui anno tricesimo confectarum transscriptive et confirmative in se habentem eidem comiti Iohanni de Kappla curasset demonstrare, in quibus habitum fuisset, quod Bencze filius Thome fidelis annotati domini Bele regis ad eiusdem accedens presenciam quandam terram castri Hontensis Pribel vocatam a maiestate sua sibi instanter dari postulasset. Ipse igitur dominus Bela rex Michaeli comiti de Zolyom fideli suo precepisset, ut cursum metarum et circumstandas eiusdem terre per suas litteras sibi intimaret. Qui cum circumstandas et terminos dicte terre eidem remandasset, idem dominus Bela rex consideratis ser- viciis dicti Bencze, que sibi exhibuisset et exhibere potuisset, terram Pribel prefatam de plenitudine sue grade pleniori eidem duxisset conferendam sibi suisque heredibus perpetuo possidendam. Mete autem terre prenotate litteris in eisdem seriatim essent conscripte.” 2® Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Budapest, 2011, 236-237. o. 2^ RA I. 1416. sz., 1425. sz.; Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Cura et studio Georgii Fejér. Budae, 1829-1844. IV. 3. 255. o. (A továbbiakban: CD). 2® Eckhart Ferenc: Hiteleshelyek a középkori Magyarországon. Fordította: Csókay Balázs - Dreska Gábor. Budapest, 2012, 24. o. 29 RA I. 130. sz. 30 RA 1.131-133. sz. 214
