Levéltári Közlemények, 87. (2016)

Műhely - Tóth Krisztina: Két uralkodói oklevél a 13. századból

I

A fenti adatokat kiegészíti egy harmadik oklevél, amelyet 1467. július 8-án Ország Mihály nádor adott ki, és szintén tartalmazza IV. Béla és V. István említett okleveleinek tartalmi átírását.11 Az oklevelet Szentpétery Imre nem ismerte, Györffy György és Bakács István megemlítette ugyan, de nem lévén feladatuk az uralkodói oklevelek kritikai vizsgálata, nem szenteltek neki nagyobb figyelmet. Nem vizsgálták át tüzetesen Pál országbíró 1333. évi ítéletlevelét sem, amely igen rossz állapotban maradt fenn a Kubinyi család levéltárában, és amelyről már 1860-ben azt írta ifj. Kubinyi Ferenc, hogy „jókora terjedelme mellett nem kevesebb, mint 15 kisebb, nagyobb repedést és lyukat számít, ide nem értve az egészen lekopott sorokat, s a betűk is 78 hosszú sorban oly igen aprók, hogy az olvasás majd lehetetlenné válik.”'* 2 Ez az 1333. évi oklevél tartalmazza a Szentpétery kritikai kiadásában is említett határjárást, így IV. Béla oklevelének nemcsak dátuma, de tartalma is rekonstruálható, és ezáltal Györffy György történeti földrajza is új adatokkal egészíthető ki.

Mielőtt azonban IV. Béla oklevelének kiadási dátumára és részletesebb tartalmának ismertetésére rátérnénk, röviden fel kell vázolni a Hont megyei Pribel13 történetét, mivel a szóban forgó oklevél és annak átírásai is a település történetével vannak kapcsolatban. Pribel birtok már a 14. század közepén két egymástól jól elkülönülő részre, Alsó- és Felsőpribelre oszlott. Ez az elkülönülés valószínűleg már a 13. század közepén fennállt, mivel Pribel birtoknak két birtokosa volt: egyik fele a honti várhoz tartozott, másik fele pedig magánszemélyek kezén volt, köztük a Hontpázmány nemzetség és egy bizonyos Markep nevű személy kezén.14 A honti vár földjét a 13. század közepén IV. Béla Tamás fia Benchenek adományozta. Benche talán azonos azzal a Baksa nembeli Tamás fia Benchevel, aki már 1240-ben is kapott birtokot az uralkodótól, mivel testvéreivel, Simonnal és Endrével fiatal koruk óta folyamatosan szolgálták a királyt, ezért a nógrádi vár Heves megyei Lengyend földjét kapták.15 Benche fia Beck 1292-ben két ekényi

Két uralkodói oklevél a 13. századból

MNL OL, DL 65941. Regesztája: Fekete Nagy Antal - Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193-1526. Budapest, 1990 /A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 18./, 392. sz. (A továbbiakban: Balassa).

12 Ifj. Kubinyi Ferenc: Oklevelek kivonatban. Új Magyar Múzeum X. (1860) II. 405. (XXVIII. sz.) Az oklevél jelzete: MNL OL, DL 69214. Regesztája: Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regis Andegavensium illustrantia. Szerk.: Kristó Gyula. XVII. kötet. Budapest - Szeged, 2002, 466. sz. (A továbbiakban AOkl.).

13 Ma Dőlné Pribéké és Horné Pribéké (Szlovákia). A 20. századig több névváltozata is elfordul a településnek: az 1913. évi helységnévtárban Alsó- és Felsőfehérkút (Hont vm.). Lipszky János: Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militiarium magni, item principatus Transylvaniae occuren- tium. Budae, 1808, 539. o. Pribély vagy Prébely elnevezést tünteti fel; Nagy, Ludovicus: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. Tomus primus. Budae, 1828, 170. o. Prébely alakot használja. Bakács István munkájában a fentiek alapján Prébely elnevezéssel szerepel. Györffy György történeti földrajzában a középkorban ismert alakját, Pribelt használja. A dolgozatban a Györffy által leírt Pribel alakot használtam.

14 Györffy: i. m. 235. o.

15 RAI. 694. sz.

211