Levéltári Közlemények, 87. (2016)

1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Seres Attila: "Átvészelni a legnehezebb napokat". A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében

1956 - Levéltár és egyház a forradalomban

be kezdett. Kivel és milyen tárgyalásokat folytatott - ez egyelőre nem tudható. Tény azonban, hogy a lakásán naponta összegyűltek az elvbarátai (4-5 ember) és órák hosszat beszélgettek. Amikor kijöttek tőle, sosem feledkeztek meg róla a lépcsőn, hogy fenyegetőzzenek velem és munkatársaimmal.

Ezek a fenyegetések reálissá váltak, amikor november l-jén helyi idő szerint 22:00 órakor a győri (Nyugat-Magyarország) „Szabad Petőfi Rádió” rádióállomás az éteren keresztül leadott egy proklamációt a Magyar Ortodox Egyház vezetőségének leváltását és a Varjú János atya vezette „egyházi forradalmi bizottságnak” az egyház élére történő kinevezésétcélzó követeléssel. E bizottság hivatott volna megvizsgálni egyes egyházi vezetők mellőzésének kérdését, illetve elmozdítani az egyházi vezetésből a „moszkovitákat” és kapcsolatot teremteni a nyugati ortodox egyházakkal,45 A rádióproklamációt egy Radnai nevű, győrszen- tiváni (Győr mellett) illetőségű személy írta alá. (Egyes információk szerint még a proklamáció megjelenése előtt maga Varjú János atya beszélt a rádióban a Magyar Ortodox Egyház helyzetéről.)

A további bonyodalmak elkerülése érdekében másnap, november 2-án egy memorandumot intéztem a Minisztertanács Elnökségéhez, melynek a következő volt a tartalma:

„Miniszterelnök Úr! Kérem Miniszterelnök Urat, hogy engedélyezze a Magyarországi Ortodox Esperességet, mint a magyarországi magyar ortodox gyülekezetek vezető szervét.

Annak köszönhetően, hogy az 1930-ban létrehozott és kánonilag el nem ismert Magyar Ortodox Egyház csak 1949-ben nyerte el a kánonjogi szentesítést, és éppen a Moszkvai Patriarchátustól, amelynek joghatósága alá tartozik jelenleg is, kérem egyúttal, ismerje el a jelenlegi status quót.

Fentebbi kérésem teljes összhangban van országunknak a tegnapi nap folyamán bejelentett semlegességi politikájával. Egyúttal azon személyek számára, akik megszokták, hogy a zavarosban halásszanak, kizárja annak lehetőségét, hogy kísérletezgessenek Egyházunk nehezen kivívott kánoni rendjének lerombolásával, amelyre például szolgálnak a győri Szabad Petőfi Rádió tegnapi adásában elhangzottak.”46

Erre a memorandumomra telefonüzenetet kaptam a Minisztertanács Elnökségétől, hogy kérésem pozitív elbírálásban részesül majd, amiről hamarosan írásbeli értesítést is kapni fogok. De erre nem került sor az események további fejlődése miatt.

Szintén nem jutott el a megalakulásig a Varjú János által tervezett „egyházi forradalmi tanács”, bár Varjú megpróbált ehhez aláírásokat gyűjteni. De korábbi néhány sorstársát kivéve, a gyülekezetek tagjai között kalandorsága nem talált támogatókra.

45 Kézírással aláhúzva.

46 A memorandum eredeti, magyar nyelvű szövegére nem bukkantunk rá.

200