Levéltári Közlemények, 87. (2016)

1956 - Levéltár és egyház a forradalomban - Seres Attila: "Átvészelni a legnehezebb napokat". A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében

I

Itt meg kell említenem, hogy az események teljes ideje alatt egyik papunkkal sem történt semmilyen kellemetlenség.

A rend helyreállítása után vizsgálódni kezdtem a tények kiderítése érdekében: játszott-e bármilyen szerepet a fent említett rádióproklamációban Radnai András atya, a gyöngyösi gyülekezet vezetője,47 mivel, ahogy már említettem, a proklamáci- ót Radnai névvel írták alá. Utasításomra december 18-án Gyöngyösre utazott Berki Illés atya,48 s magával vitte a Radnai András atyának írt hivatalos levelemet, melyben kértem, hogy egy tisztázó jelentést mutasson be nekem ezzel kapcsolatban.

Radnai András atya közölte velem, hogy Berki Illés atya gyöngyösi útjáig semmit nem tudott erről a rádióproklamációról, és csak ezen a napon tudta meg ezt a Győr melletti Győrszentiván faluban élő fivérétől, aki valójában aláírta ezt a proklamációt. Radnai András atya fivére is írásban értesített engem, miszerint az általa aláírt rádióproklamációban arról volt szó, hogy a Dunántúl (Nyugat - Magyarország) ortodox magyarjai követelik49 a nyugati államok ortodox egyházaival való állandó kapcsolat létesítését, Varjú János atya visszavételét az egyházi szolgálatba, továbbá új egyházi rend bevezetését.

Még ha figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy Nyugat-Magyarországon ortodox magyarok (és egyáltalán ortodoxok) egyáltalán nincsenek, nehéz feltételezni, hogy Radnai atya fivére saját kezdeményezésére jelentett volna be bármilyen egyházi vonatkozású proklamációt, ha valaki nem bujtogatta volna erre. Ez utóbbi feltételezés azért is megalapozott, mert azokban a napokban Varjú János lakásán többször is megjelent valaki, aki Radnai András atya nagy barátja (de különben nem tagja az Ortodox Egyháznak).

Az egész esetet szerény véleményem szerint a következőképpen lehet rekonstruálni. Az események elején Varjú János atya úgy vélte, eljött az idő az aktív szerepvállalására és arra, hogy a kaotikus körülmények kihasználásával megváltoztassa Egyházunk státuszát. Élve korábbi módszerével, nem kezdett közvetlen támadásba, egyelőre a háttérben kívánt meghúzódni azért, hogy olyan benyomás keletkezzen, mintha csak mások kívánságára vállalta volna magára az Egyház kormányzását. A tervét úgy próbálta megvalósítani, hogy kapcsolatba lépett Radnai András atyával (akivel már régóta közös érdekek fűzik össze, és akinek megígérte, hogy egyházi méltósággá történő kinevezése esetén a titkárává teszi), Radnai atya pedig a fivérén keresztül juttatta el a proklamációt a győri rádióadónak. Különben Varjú János atya is erőteljesen arra törekedett, hogy közös nevezőre jussanak, és a hangulatot a Moszkvai Patriarchátus és a Magyarországi Adminisztratúra ellen fordítsa, a proklamáció kihirdetése után pedig azonnal

„Átvészelni a legnehezebb napokat”

47 Radnai András (1922-2013) 1950-től 1967-ig a gyöngyösi Szent Miklós ortodox plébánia- templom vezető lelkésze.

4^ Berki Illés Zuárd (1923-1981) Berki Feriz fivére, 1949-től Kopolovics esperesi adminisztrátor titkára, 1950-ben szentelték pappá.

4® Kézírással aláhúzva.

201