Levéltári Közlemények, 87. (2016)

1946 - a forint bevezetése - Kiss András: Ipari munkásság a hiperinflációban (Forrásközlés)

Az 1946-os esztendő, különös tekintettel a forint bevezetésére

a tézis volt, mely szerint a tervszerű gazdálkodást csakis úgy lehet megvalósítani, ha az ország hitelszervezete, a gyáripar, a kereskedelmi vállalatok és a termelés eszközei állami tulajdonban vannak, és mindent - beleértve a termelést is - terv- szerűsíteni kell. Háy László,6 az MNB kommunista elnöke 1946-ban nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy „A népi demokrácia gazdasági politikájának egyik legsarkalatosabb pontja a tervszerűség.”7 Mindezt azért is fontos kiemelni, mivel a pénzügyi stabilizáció és az államosítások együttesen teremtették meg a későbbi újjáépítési (hároméves) terv feltételeit és a gazdaságirányítás radikális átalakítását.

Több hónapos előkészítő munka után 1946. augusztus 1-én kibocsátották az új magyar pénzt, a forintot.8 Az, hogy az MKP számára mennyire fontos volt a stabilizáció gyors lezárása, jól mutatják a PB 1946. június 15-i ülésén Gerő Ernő beszámolójában elhangzottak: „Elő kell készíteni a rendőrséget a stabilizáció biztosítását célzó intézkedések kijátszói elleni küzdelemre. Meg kell tiltani a valuta-, deviza- és arany forgalmát és kötelezővé kell tenni beszolgáltatásukat. Szakasitscsal9 és Bánnal10 11 meg kell állapodni, hogy a legközelebbi két héten belül két-három nagy feketézőt fel kell akasztani.”" A Szovjetunió annyiban járult hozzá a sikerhez, hogy a jóvátételi szállítások határidejét hatról nyolc évre emelte és elengedte az ehhez kapcsolódó mintegy 6 millió dollár késedelmi díjat.

Az ipari munkásság élet- és munkakörülményei

Ahogy az inflációs időszakban nevezték, a „jó pénz” bevezetésére azért is mielőbb szükség volt, mivel az ipari vállalatok jóvátételi kötelezettségeinek teljesítése során a pengő elértéktelenedése átláthatatlanná tette a szállításokat és a fizetéseket. A vállalatok munkásai számára is egyre több nehézséget okozott járan6 Háy László (1891-1975). Orvos, közgazdász, külkereskedelmi miniszter. 1945-1946 között a Magyar-Szovjet Külforgalmi Társaság igazgatója, 1946-48-ban a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

^ PIL, MKP Állampolitikai Osztály 1945-1948, 274. f. 12. cs. 4. ő. e. A népi demokrácia gazdasági politikájának irányelvei, 1946. szeptember 13.

® Egy új forint formailag 400 ezer kvadrillió pengővel volt egyenértékű. Átváltására gyakorlatilag nem került sor.

9 Szakasits Árpád (1888-1965), szociáldemokrata politikus. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az MKP egyesülését követően 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) elnöke. Tildy Zoltán lemondatását követően 1948-tól 1950-ig köztársasági elnök, majd a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.

A forrás Bán Antal (1903-1951) szociáldemokrata politikusra utal. 1945 végétől a Gazdasági Főtanács tagja. 1945. június 1-jétől 1948. február 26-ig iparügyi miniszterként nem csupán elfogadta, hanem maga is szorgalmazta a különböző iparágak nagyüzemeinek államosítását.

11 PIL, MKP Politikai Bizottsága 1945-1948, 274. f. 3. cs. 41. ő. e. Beszámoló a stabilizáció előkészületeiről és a további feladatokról, 1946. június 15. Az ellenőrzésekben szerepet játszott a gazdasági rendőrség is, mely 1946-ban hét hónap alatt 14 ezer feljelentést vizsgált ki. A büntetéseket az Anyag- és Árhivatal feljelentése alapján szabták ki. A feketézést és árurejtegetést a gazdasági nehézségek okaként interpretálták és nem azok következményeként. Ezért fordulhatott elő a legsúlyosabb esetekben a halálbüntetés is. Bővebben Pető - Szakács: i. m. 75-76. o.

140